1941 június 27.
| Magyarország háborút üzen a Szovjetuniónak. |
| 1943 | Horthy admirális titkos tárgyalásokat kezdeményez a szövetséges hatalmakkal. |
1944 október
| A nyilaskeresztes párt megszerzi a hatalmat. 700,000 magyar zsidót ölnek meg vagy deportálnak haláltáborokba. Raoul Wallenberg svéd diplomata több ezer zsidó életet ment meg, hamis igazolások kiadásával és egyéb módszerekkel. A háború után a Szovjetunióba deportálták. |
| 1946 | Magyarország államformát vált - királyságból köztársaság lett. Tildy Zoltán köztársasági elnök. A régi pénznemet, a pengőt, a forint vátja fel. |
| 1946-1953 | A nagyhatalmak közötti hidegháború kezdete. A szovjet Vörös Hadsereg „ideiglenesen állomásozik" Magyarországon, egészen 1989-ig. |
| 1948 | Kelet- és Közép-Európa országai egy politikai tömböt alkotnak a Szovjetunióval. Megkezdődik az egyház ellehetetlenítése, és Mindszenty bíboros üldöztetése. |
| 1949 | Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja vezetője jut hatalomra. Régi társait is habozás nélkül eltávolíttatta (pl. a titóizmussal hamisan megvádolt belügyminisztert, Rajk Lászlót is). |
| 1953-1955 | Sztálin halálával enyhül a politikai nyomás az országon. Nagy Imre kommunista reformpolitikust miniszterelnökké nevezik ki. A reformpártiak és a keményvonalas sztálinisták között konfliktusok, hatalmi harcok törnek ki. Nagy Imrét 1955-ben kizárják az MDP-ből. |
| 1956 | Az 1956-ban kitört magyarországi forradalom a sztálinista diktatúra elleni forradalom és szabadságharc volt, amely a budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött október 23-án, és az utolsó harcoló egységek a szovjet hadosztályok általi felmorzsolásával végződött november 10-én. |
1958 június 16.
| Nagy Imre és társai kivégzése Budapesten. |
| 1963-1988 | A Párt, élén Kádár Jánossal, engedékeny belpolitikát folytat, és gazdasági reformokat vezet be (Új Gazdasági Mechanizmus). Magyarország lakossága ekkor sokkal jobban élt, mint a Varsói Szerződés többi tagállamának lakói, ám ennek ára a Nyugattal szembeni eladósodás volt, amely az 1980-as évek vége felé kezdte el éreztetni hatását. 1988 május 27-én Kádár elveszti hatalmát. |
| 1989 | 1989. május 3-án Magyarország és Ausztria külügyminiszterei szimbolikusan átvágják a két országot elválasztó vasfüggönyt. Június 16-án Nagy Imre és a többi 1956-os áldozat emlékére 250,000-es tömegtüntetést tartanak a budapesti Hősök terén. Szeptemberben 700,000 keletnémet állampolgár jut át Ausztriába a lebontott vasfüggöny helyén. Október 23-án kikiáltják a Magyar Köztársaságot. |
1989 november 11.
| A berlini fal lerombolása. |
| 1990 | Március 8-án aláírják a szovjet csapatok kivonulását biztosító egyezséget. Március 25-én és április 8-án tartják az első szabad országgyűlési választásokat, amelyet az Antall József vezette Magyar Demokrata Fórum nyer meg. A parlament Göncz Árpádot választja köztársasági elnökké. November során Magyarország az Európa Tanács tagja lesz. |
| 1993 | Magyarország az Európai Unió társult tagja. |
| 1994 | Az országgyűlési választásokat a Magyar Szocialista Párt nyeri, a miniszterelnök Horn Gyula. A kormánykoalíció tagja a Szabad Demokraták Szövetsége. |
| 1998 | Népszavazás dönt Magyarország NATO-tagságáról. A jobboldali FIDESZ nyeri a választásokat, Orbán Viktort megtéve miniszterelnöknek. |
| 2002 | Az újjászervezett MSZP ismét országgyűlési választásokat nyer. Medgyessy Péter miniszterelnököt némi belpolitikai csatározás után 2004-ben Gyurcsány Ferenc addigi sportminiszter váltja fel. |
| 2004 | Magyarország az EU teljes jogú tagjává válik. |
| 2007 | Magyarország a schengeni egyezmény tagjává válik. |
Kövessen minket