A könyvtárt a törvényhozó munka támogatására az 1860-as évek végén a magyar országgyűlés alsóháza hozta létre. Az 1868-as képviselőházi házszabály már leszögezte: "a Ház tagjainak használatára könyvtárt állít". A helyiség, a könyvek, a költségvetés és a személyzet biztosításával 1870-ben kezdte meg működését. Ideiglenes elhelyezéseket követően a képviselőház könyvtára 1873-tól 1902-ig a Sándor utcai régi pesti képviselőházban, majd a Duna-parton felépített Országházban folytatta tevékenységét. A Parlament épülete ad ma is otthont e jelentős kulturális intézménynek. A Könyvtár megalapításától kezdve 1952-ig a magyar parlament szervezeti egységeként, belső zárt jellegű intézményi szakkönyvtárként működött. Mint a törvényhozás dokumentációs és információs intézménye hármas felügyelet alá tartozott: politikai és szakirányítását a képviselőház könyvtári bizottsága, e felett a Ház elnöke (1887-től a bizottság elnöki tisztét is ő töltötte be) és végső fokon a képviselőház ülése látta el. A Minisztertanács 2042/1952. számú határozata megszüntette az Országgyűlés és könyvtára között nyolc évtizeden át fennálló szervezeti kapcsolatokat. A könyvtár nyilvánossá vált, és önálló költségvetési intézményként a kultuszminisztérium felügyelete alá került. 1991-től az országban bekövetkező politikai rendszerváltozás hatására a könyvtár újra a törvényhozás könyvtára lett, ugyanakkor nyilvános közkönyvtári és országos tudományos szakkönyvtári feladatait is teljesíti.
Kövessen minket