A középkori Budán a zsidóság a XII. század környékén jelent meg, legtöbbjük kereskedő, bolttulajdonos vagy éppen kézműves volt. Az első budai zsinagóga 1307-ben épült, de csak pár évtizedig állt: a zsidóságot, mint közösséget először 1348-ban, majd 1360-ban is elkergették a városból, de rövidesen engedélyezték visszatérésüket.
A zsidó közösség a XV. század elején nyerte el első komolyabb előjogait. 1446-ban módos zsidók részt vehettek Mátyás király udvari ceremóniáin. A király kinevezte az akkori budai zsidó közösség fejét a királyság összes zsidó alattvalójának szószólójává. Az ország második zsinagógája 1461-ben épült fel.
A helyzet 1490-ben romlott meg: a zsidó tulajdont elkobozták és a tőlük felvett kölcsönöket nem fizették vissza, amely zavargásokhoz vezetett, közvetlenül a török hódítást megelőző időszakban. 1526-ot követően, a török győzelem után a zsidók tömegesen menekültek a Dunántúlra, míg sokukat az Ottomán Birodalom különböző részeire deportálták.
Két évvel később viszont újra visszatérhettek, és lendületesen kapcsolódtak be az akkori gazdaság vérkeringésébe, ezúttal nem csak már mint kereskedők, de a pénzügyekben, sőt az adóbehajtásban is jelentős szerepük lett, főleg a szefárd és askenázi gyülekezetek tagjainak, cserébe több adót fizettek.
Buda 1686-os ostroma során a zsidók a törökök oldalára álltak, és közülük csak 500-an élték túl azt. A budai zsidó negyedet felégették és a tóratekercseket tűzre vetették. A Habsburgok idejét a zsidók számára a deportálások, pogromok és zsidóellenes törvénykezés jelentette.
Budán 1686-tól 1689-ig egyáltalán nem élhettek zsidók, ahogy Mária Terézia idején sem, azonban fia, II. Károly, 1783-tól újra jogokat adott nekik. 1830-ban megnyílhatott az első zsidó általános iskola, 1866-ban pedig újabb zsinagóga épült. A két világháború között Budapest zsidó lakossága meghaladta a kétszázezret, és 125 zsinagóga volt ekkor a városban.
A modern Budapest sikeráben nagy szerepe volt a zsidó iparosoknak. Nagyon sok épületen lehet halvány cégtáblákat látni a VII. kerületben - a nevek Hauser, Fröhlich stb, sokatmondóak, a két világháború közötti időszak szellemeit idézik.
A Holokauszt során 600,000 magyar zsidó halt meg. Budapest jelenlegi zsidó lakosainak száma 110,000-re tehető, amely Kelet-Európában a legjelentősebb. A zsidó kultúra virágzik, állandó éves kultuúrális események vonzanak nem csak hazai, de jelentős nemzetközi közönségeket is.
Kövessen minket
