A budai oldalon lévő három nagy északi strand közül a Csillaghegyi strand a legnagyobb. Tiszta, langyos vizén kívül változatos domborzati viszonyaival is kitűnik a fővárosi strandok közül. A fákkal sűrűn beültetett, erdőszerű részek váltakoznak teraszosan kialakított napozóterületekkel.
A strandfürdő forrásainak története egészen a Római korig nyúlik vissza. Régi írások és mondák tanúsága szerint már a rómaiak idejében is ismerték e forrást és vízvezeték szállította annak vizét a közeli Aquincum városába. A hatalmas Róma helytartói itt fürdőt is építettek, melynek vizét e forrás szolgáltatta. Nevét később az Árpádok korában, a környék népe közt élő rege szerint azért kapta, mert Árpád, a honfoglaló, itt a közelben nyugossza örök álmát.
dr. Hankó Vilmos és Schafarzik Ferenc műegyetemi tanár szerint vize ugyanaz, mint a budai (Császár, Lukács, Király, stb.) fürdők vize s ezekkel közös vízmedencéből származik. Főként kalcium és magnézium hidrokarbonátot tartalmaznak e források, melyek télen – nyáron 23 °C-os hőmérséklettel természetes törésen fakadnak fel. Nagy mennyiségben tartalmaz kovasavat.
A Római strand után a Csillaghegyi a főváros legrégebbi strandja. Szabó József, a geológia magyar úttörője és nagy hírű professzora már 1858-ban „Pest – Buda környékének földtani leírása” című munkájában megemlíti az itt lévő források felhasználását is. Az akkor feltörő víz egy kis, 1,3 m mély, téglából falazott medencébe gyűlt össze. Az elfolyó víz malmot hajtott, többszörösen átalakított épülete a 33-as medence mellett volt megtalálható. A „Csillaghegyi Árpádfürdő RT” 1919-ben kezdte kifejleszteni mai formájában a fürdőt. A fővárosi fürdőigazgatóság 1951-ben vette át a strandot.
A strand déli részén lévő sok kisebb – nagyobb régi és új üdülőépület szomszédságánál két öltözőépület volt. Mindkettő már az enyhén emelkedődomb oldalában épült. Az alsó rátámaszkodott az 50 m-es medence lelátójára. Ez az épület emeletes volt, felül körbefutó kabinsorokkal. A felső termes öltöző az 1920-as évek igényeinek megfelelően épült. A strandfürdőn eredetileg kabinos és szekrényes öltözési lehetőség volt, később fogasos ruhatár rendszerű öltözőket is építettek. A 708 db, 4 személyes kabinon kívül 1180 fogasos női, illetve 1935 fogasos férfi öltöző található. A Csillaghegyi strand befogadóképessége összesen 5947 fő volt. A fürdőben két strand- és egy úszómedence volt.
A legészakibb fekvésű medence, az étterem kertje és az erdő sűrűségű fákkal borított hegyoldal között építették. Ennek a helyén volt a téglából falazott medence, amely a források vizét összegyűjtötte.
A régi hullámmedence a bejárattól balra volt található. Az utca felől emeletes kabinsor, míg az ellentétes oldalon A régi hullámmedencetámfal és járda választja el a felette lévő napozóterülettől. Ez a medence hullámgép nélkül ma is üzemel.
Az úszómedence a harmadik és egyben utolsó tagja a medencesornak. Hossza 49,8 m volt. Az előző medencékhez hasonlóan ez is betonból épült, azonban ezt később betemették, ma napozóterületként használhatják a Vendégeink
A strandon található volt még egy kis gyerekpancsoló is.
Mai formáját 2000-ben nyerte el a fürdő, amikor minden medencéjét vízszűrő-forgató berendezéssel látták el. Jelenleg a hegyoldalban épült fürdő első szintjén egy úszó és egy strandmedence található, följebb gyerek pancsoló és napozóterület helyezkedik el. A fürdőhöz tartozó hotel és étterem épülete jelenleg más funkciókkal működnek tovább.
Kövessen minket