A népszerű Habsburg királynőről, Sissiről (Erzsébet királyné) elnevezett híd az egyetlen budapesti híd, melyet nem lehetett rekonstruálni a II. Világháborút követően, így új épült helyette. A mai hídszerkezet a Gellért-hegy lábát köti össze a pesti belvárossal. A híd a Dunán átmenő gépjárműforgalom legfontosabb budapesti helyszíne. A 43 beérkezett pályázat közül végül Czekelius Albert és Kherndl Antal tervei alapján készítették el a régi Erzsébet hidat, mely születésekor sehol másutt nem létezett hasonlóan nagy fesztávolságú, mederpillér nélküli lánchíd a földkerekségen. A híd építése 1897-ben kezdődött és 1903-ban avatták fel. A 290 méter nyílású híd egészen 1926-ig a volt világ legnagyobb nyílású lánchídja. Az 1945-ben felrobbantott híd annyira megrongálódott, hogy a régi híd újjáépítése helyett 1960-ban megkezdődött az új Erzsébet híd építése.Így Sávoy Pál tervei alapján egy kábelhíd épült, a régivel azonos nyomvonalon, melyet 1964-ben adtak át. a forgalomnak. A régi, kijavított pilléreken áll, de útpályája szélesebb lett, ugyanis a járdákat a függesztőkábeleken kívülre helyezték. A megnövekedett forgalom miatt szükséges volt egy szélesebb útpálya, ami 18 m széles, 2x2 forgalmi sávos lett, középen villamossínekkel. A villamos 1972 óta nem jár a hídon, ezért mára már 2x3 sávon bonyolódik le a Gellért-hegy alatti Gellért rakpart és a pesti Ferenciek tere között.
Kövessen minket
