A mai Várhegy az 1241-42-es tatárjárás után népesült be, a XIV. századra körülbelül 8000 lakosa volt. A Várnegyed északi csúcsánál áll a Bécsi Kapu, melyet Buda 1686-os visszafoglalásának 250. évfordulójának emlékére építettek újjá. A Bécsi Kapu tér nyugati oldalán áll az 1920-ban épített Országos Levéltár; itt őrzik az államhatalom és a jogszolgáltatás iratait. A Kapisztrán téren a Mária Magdolna-torony áll. A templom helyén a ferencesek emeltek először templomot a XIII. században. Később, a török hódoltság alatt ez volt az egyetlen keresztény templom Budán: az összes többit mecsetté alakították át. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett. A Várnegyed északnyugati részén helyezkedik el a Hadtörténeti Múzeum, amely 28,000 darabos állandó kiállításaival mutatja be Magyarország jellegzetes fegyvernemeit és hadtörténelmét. A Zenetörténeti Múzeum Táncsics utcai neobarokk épületében Bartók Béla emlékkiállítás található. A csendes, középkori hangulatot árasító Úri utcára befordulva megpillantjuk a Budavári Labirintus bejáratát, melynek némely földalatti kútjaiból vörösbor folyik - de nem csak ezért érdemes meglátogatni, hiszen a felszínen sétálva sosem gondolnánk, hogy a történelmi Várnegyed alatt ilyen kiterjedt barlangrendszert találhatunk. Az Úri utcában még a Postamúzeumhoz tartozó Telefónia Múzeum érdemel említést, amely a magyar távközlés 1881-ben kezdődött történelmét mutatja be. Az Úri utcával párhuzamos Tárnok utca végén a Szentháromság tér áll, számos történelmi épülettel és emlékművel. A szerény stílusú régi Budai Városháza, a barokk Szentháromság-szobor, a budai Hilton mellett a legszembetűnőbb a Mátyás-templom épülete. A Budai Városháza pincéjében várja vendégeit a Magyar Borok Háza, amely a hazai borász-szakma teljes körű képviselete mellett színvonalas idegenforgalmi szolgáltatásokat (borkóstolás, tárlatvezetés) kínál egész évben - egyénileg és csoportosan is látogatható. A tér jobb oldalát a Halászbástya által körülölelt Mátyás-templom foglalja el. Bámulatos földalatti kincsestára és altemploma is látogatható. A templomot építésekor (amely 1255-ben kezdődött meg) a Budavári Nagyboldogasszonynak szentelték. Számos bővítésen ment keresztül az évszázadok során, először I. Lajos király építtette meg hozzá az ún. Mária-kaput, majd Mátyás király, aki mindkét esküvőjét itt tartotta, 1470-ben építtette hozzá a hollós címerrel díszített 60 méter magas déli tornyot. A török uralom idején a templom mecsetként működött, a XVII. században barokk stílusban újították fel. A templom mai formáját 1895 és 1903 között nyerte el, amikor Schulek Frigyes akkori sztárépítész tervei szerint épült újjá. A ma is látható freskók olyan neves magyar művészek munkái, mint Lotz Károly, Székely Bertalan és Zichy Mihály. Nem szabad elfeledkeznünk a Halászbástyáról sem, mely a Mátyás-templom legutóbbi felújításával párhuzamosan épült meg, egy középkori erődítményfalra támaszkodva. Tervezője szintén Schulek Frigyes, aki a Mátyás-templomhoz igazította az építmény stílusát. Az építmény sosem szolgált védelmi célokat; a hét torony a hét honfoglaló vezért szimbolizálja. Körülbelüli helyén a középkorban halpiac állt, az alatta, a Duna partján fekvő Vízivárosban a lakosság nagy része halászattal foglalkozott; nevét innen kapta. A Halászbástyát a Schulek- és a Jezsuita-lépcsők kötik össze a Vízivárossal. A Tárnok utcán dél felé sétálva látható az Arany Sas Patikamúzeum, amely a Várnegyed legrégibb patikája, 1745-ben épült. Klasszicista és barokk épületét előzetes bejelentkezés alapján tárlatvezetés mellett tekinthetjük meg. A Dísz téren van a volt Honvéd Főhadparancsnokság romos épülete. A tér mögötti részen, mely elválasztja a Budai Várnegyed lakóövezeti részét a Vártól, jelenleg is ásatások folynak, az itt dolgozó régészek a középkori várrészek feltárását végzik. A zászlórudakkal szegélyezett sétány végén balra áll az 1806-ban átadott Sándor-palota, a mindenkori magyar köztársasági elnök 1989-ben felújított rezidenciája. A palota tőszomszédságában van a Budavári Sikló felső állomása.
Kövessen minket
