Szájüregünk hűen tükrözi egészségi állapotunkat, leghamarabb a nyálkahártya és a nyelv árulkodik a betegségről. Ha a szájüreg flórájának összetétele valamilyen okból megváltozik, az az egyensúly felborulásához vezethet, s szájüregi betegség alakulhat ki.
Leggyakoribb az ínygyulladás, mely ínyduzzanattal, vérzéssel jár. Ilyenkor hajlamosak vagyunk arra, hogy az érzékeny, fájó területet kihagyjuk a fogmosásnál, ezzel azonban még tovább rontunk a helyzeten, hiszen ilyenkor fokozódik a plakknövekedés, ami jelentősen növeli a további baktériumszaporodást. Ennek következtében az ínyen fekélyek jelennek meg, melyet kellemetlen szájszag kísér. A felbomlott egyensúly jó táptalaj más mikroorganizmusok számára is, ami felülfertőződést eredményezhet, s idővel kialakulhat a csontlebomlással, foglazulással járó parodontózis.
Szájüregi betegségeket nemcsak baktériumok okozhatnak, jelentkezhet vírusos fertőzés is, melyek közül leggyakoribb a herpeszvírus, mely semmi mással össze nem téveszthető hólyagos sebekkel jár. A szájat és környékét napokig viszkető, feszülő hólyagok borítják, amelyek beszáradás után heg nélkül gyógyulnak. Gombák miatt is előfordulhat szájüregi betegség, ez elsősorban a fogsorviselőket jellemzi. A szájzugokon, a szájpadon, a nyelven jelentkező, jellegzetes lepedéket, szájégéssel és szájszárazsággal járó tüneteket a Candida albicans gomba megjelenése okozza.
Kapcsolódó tartalmak
Kövessen minket