A tó sokféle hallal, a térség erdői a vadféleségekkel, a jó talajú kertek a kiváló zamatú gyümölcsökkel járulnak hozzá a jó vendégközérzethez. A kedvező talajösszetétel és a napsütéses órák magas száma elsősorban a csonthéjas gyümölcsöknek ad rendkívül zamatos ízt. A cseresznye- és meggyfélék mellett az őszibarack, a szilva, a ribizli és a málna számít kedvelt helyi gyümölcsdesszertnek. A balatoni ételek között elsőbbség illeti meg a halakat, közöttük is a „királyt”, a balatoni fogas süllőt. Klasszikus elkészítési módja szerint egyben sütik meg, és valamely semleges ízű körettel tálalják, hogy a fogas egyedülállóan nemes íze érvényesülhessen.
Készítse el receptajánlatunk szerint!
A halételek között külön említést érdemel a balatoni halászlé. A klasszikus halászlé írásos említésével az 1800-as években találkozunk először, és éppen a Balatonnál. Több településen ételfőző verseny keretén belül mérik össze tudásukat a halászlé főzésében legjáratosabb mesterek.
A Balatonnál a vadétkeket is érdemes megkóstolni. A Bakony, a Keszthelyi-hegység és a Somogyi-dombság hatalmas erdeiből őz, szarvas, vaddisznó, a tágas rétségekből pedig nyúl, fácán, fogoly kerül az éttermek asztalára.
Ugyancsak országos hírre tett szert már a Jókai személyéhez kötődő különleges bableves, amely neves írónk füredi tartózkodása alatt vált kedvenc ételévé.
A népi ételek közül a lángos, a palacsinta, a gyümölcsös rétesek, a tócsi és prószafélék váltak a vendégek állandó kedvenceivé. A gasztronómia igen szoros kapcsolatban van a borral. A helyi ételekhez helyi bor illik, mert csak így tudjuk teljes mértékben magunkba fogadni a vidék hangulatát, varázsát, ízeit, kultúráját, vendégszeretetét.
A Balaton régióban a szőlő és a bor már a rómaiak óta mindennapos része volt az itt élő népek életének. A Balaton környékén termő borfélék sajátos karakterrel bírnak. Egy borospince előtt múlatva időnket az összes érzékszervünknek
gyönyörűséget szerezhetünk, hiszn a borok jó zamata a táj szépségével párosul. A poháron át nézve még kékebb a tó, még zöldebbek a szőlőhegyek és még szebbek a fehér falú présházak és a hegyek lábához húzódó kis falvak.
A bornak egyre több esemény, fesztivál, borünnep igyekszik rangot adni és egyben kínál kitűnő szórakozást, kikapcsolódást a vendégeknek. Rendszeresek a „borhetek” és a különböző szüreti mulatságok. Márton napkor újbor-kóstolókat tartanak, de a Vince napi bor-ünnepek is egyre több érdeklődőt vonzanak.
Különlegességek:
A borvidéken borút-egyesületek is segítik az utazó vendég tájékozódását. Összefogják a termelőket, egységesítik a borkóstolás, borértékesítés és vendégfogadás követelményrendszerét. A borút állomásokon magas szintű, korrekt, a helyi hagyományokhoz illő vendégfogadásban lehet részünk.
A régió borvidékei:
A fenti régiók legjellemzőbb szőlőfajtái:
A talaj „gyümölcsei” mellett érdemes szót ejteni a talajban rejlő kincsekről is. Számos forrás közül kiemelkedő a Kékkúti ásványvíz, amely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, a Káli-medencében egyedülállóan tiszta természeti környezetben fejlődik a föld alatt és kerül palackozásra. A Theodora Tanösvény 2004-ben épült. A gyalogosan bejárható útvonal a kékkúti ásványvíz palackozóüzemének forrásától indul, majd a Sásdi patak mentén a Kornyi-tó irányában halad. A tavat északi irányból megkerülve a kővágóörsi Mosóház-forrás érintésével tér vissza Kékkútra. Az ide látogató minden állomásnál információs táblák segítségével tájékozódhat a terület természeti értékeiről és hagyományos tájhasználati módozatairól, helyenként kultúrtörténeti vonatkozású ismeretekre is szert tehet. Az ösvényről tájékoztató kiadvány és áttekintő térkép is készült, a külföldiek eligazodását az információs táblák szövegének angol nyelvű fordítása segíti, amelyet nyomtatott formátumban – az áttekintő térképpel együtt – a túra első állomásánál, a palackozóüzemnél vehet át a turista.
Másik jelentős forrás, amelyre 1957-ben bukkantak rá egy geológia kutatás alkalmával, a Fonyódi Forrásvíz.
Kövessen minket