Balaton állapota

2011 nyár

A tó vízszintje
A 2011 áprilisi vízeresztés befejeztével 111 centiméteres, a maximális szabályozási szinttel megegyező vízállással kezdte a szezont a Balaton. Májusban és júniusban a sokéves átlag felét sem érte el a csapadék, így június végére 17 cm-rel csökkent a tó vízszintje. Július az átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb volt, az apadás mértéke csökkent. A tó vízállása nyáron végig az előírt szabályozási sávban mozgott, értéke augusztus 1-jén 89 cm volt.

A tápelemek koncentrációja
A nyári hónapokban a tó befolyóinak vízében a nitrogén tartalmú tápanyagok koncentrációja jóval alacsonyabb volt, mint télen. A Zalában télen és tavasszal mérhető magas nitrát tartalom (1000 µg NO3-N /l) meredeken csökkent és már április-májustól a nyárra már jellemző alacsony (20-30 µg/l) értékeket mértünk. Hasonlóan alacsony ammónium és karbamid koncentrációk jellemezték a befolyók és a tó összes medencéjének nyílt vizét. A növényi makrotápanyagok közül a biológiailag hozzáférhető foszfor mennyisége a Zalában a viszonylag magas téli koncentrációkat is meghaladva egész nyáron 200 µg PO4-P /l felett volt, de a tó nyílt vízében már csak néhány µg/l értéket lehetett kimutatni.

Mikroszkopikus és makroszkopikus növények
A Balaton vízminőségét alapvetően meghatározó algásodás mértéke 2011 nyarán nagyon kismértékű volt. A tisztább vizű Siófoki-medencében az algák mennyiségét jellemző a-klorofill koncentráció 10 µg/l alatt maradt. A Balaton legalgásodottabb területén a Keszthelyi-medencében az augusztus elejéig mért maximális koncentráció 30 mikrogramm volt literenként. Ez az érték kevesebb, mint a fele az OECD által javasolt felső határértéknek (75 µg/l). Ami a lebegő mikroszkópikus algaegyüttesek összetételét illeti, nem történt változás a korábbi évek azonos időszakához képest. A tó keleti területein a kovamoszatok és a barázdásmoszatok voltak az uralkodók, a nyugati tóterületeken mellettük megjelentek a fonalas kékmoszatok (cianobaktériumok) is.
A július közepéig tartó kedvező időjárási viszonyoknak köszönhetően a magasabb rendű növények töretlenül növekedtek, ami az utóbbi évek leghínarasabb időszakát eredményezte. Így 2011-ben olyan helyeken is megtalálható a hínaras békaszőlő (Potamogeton perfoliatus) és a süllőhínár (Myriophyllum spicatum), ahol évek óta nem fordult elő. Az ezt követő időszak hidegebb időjárása leállította ugyan a melegkedvelő hínárok, az érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum) illetve a nagy tüskés hínár (Najas marina) erőteljes terjedését, de a feliszapolódott területeken az üledék felszíne felett, még így is jelentős mennyiségben fordulnak elő. A Balatoni nádasok általános állapota kielégítőnek mondható, azonban az elmúlt időszak hűvös, párás időjárása kedvező feltételeket teremtett több, a nádat veszélyeztető gombás betegség fellépéséhez. Ezek a fertőzések csak helyi jellegűek, mindazonáltal a következő években erőteljesen veszélyeztethetik az adott területek nádasait.

Vízi állatok a tóban
A zooplankton összetétele július második, és augusztus első felében, valószínűleg a gyakori hűvös időjárás miatt „tavaszias” volt. A Siófoki-medencében tipikus nyári jelleg a vándorkagyló (Dreissena) lárvák nagy számában (23%) nyilvánult meg. Ezzel együtt harmonikus, egészséges, és változatos volt e medencében a zooplankton állomány. A Keszthelyi-medencében a zooplankton fajösszetétele hasonló volt a Tihanyihoz, de a vándorkagyló lárvák tömege még nagyobb volt, a lárvák a teljes zooplankton 50%-át tették ki. Az adatokból az látszik, hogy az évtized első felében, az akkori nagy vízszintcsökkenés hatására visszaszorult vándorkagyló populációk regenerálódtak. A magas lárvaszám alapján nyár végére és a következő évben a vándorkagylók sűrű kolóniáival kell számolnunk a víz alatti felületeken, a köveken, a cölöpökön, és a nádszálakon.
A Balaton nyílt vízi halállományának összetételében nem figyelhetők meg nagyobb változások. A parti sávban azonban örvendetesnek tekinthető a sügér állományának kismértékű növekedése, amely leginkább a behurcolt naphal számára jelent konkurenciát. A horgászok is tapasztalhatták, hogy a telepítések eredményeként több ponty van, amelyek különösen a nyári, közvetlen vihar előtti időszakban foghatók eredményesen. Sajnálatos tényként figyelhettük meg azonban harcsák nagyarányú pusztulását, amely a tó egészét és minden méretcsoportot érintett. A tó környezeti viszonyai nem igazolták a hirtelen jövő nagyobb mérvű elhullást, ezért vírusfertőzésre gyanakodtunk. A gyűjtött mintákat az MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézetében vizsgálják.

Általános megállapítás
2011 nyarán a Balaton nyílt vizének minősége továbbra is kiváló és vízszintje is elegendően magas, hogy a turista szezon végéig zavartalan pihenést biztosítson.

Közleményt kiadta:
Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
8237 Tihany, Klebelsberg Kuno u. 3. (Pf. 35.)
tel: 87/448-244, 87/448-143
www.blki.hu