Az ország 7 építészeti csodájának egyike
A török megszállás után, az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akart a várban lakni. A püspökség a polgári városban vásárolt két építési telket és a palota építéséhez szükséges tufa követ az újonnan épülő palota mögötti dombból termelték ki. Ezáltal egyrészt megépült a palota, másrészt kialakult az a hatalmas pincerendszer, ahol a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok tizedét, az egyházi adót (dézsmát) tárolták. Ez jó esztendőkben évente 11 - 12 millió bort jelentett. A pincerendszer a Hatvani kaputól a Rác kapuig, közel 4 kilométer hosszan nyúlt el város alatt. A pince legszebb része az oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret.
Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, állagában megroggyant, életveszélyes lett. A 70-es évek végén vasbeton szerkezettel megerősítették, a menthetetlen és nagyon veszélyes szakaszokat betonnal betömedékelték. Hibát követtek el azonban, hogy nedvesség ellen nem szigetelték az alagutakat, ezáltal mind a mai napig a betonon átszivárog a talajvíz. De így a tufából kimosott mészkőből csodálatos cseppkőszerű mészképződmények alakultak ki a falakon.
Ma a turista Egerben a felszínen a barokk városban gyönyörködhet. A város 2007-ben az Európai Kulturális Főváros verseny révén ebben a pincerendszerben szerette volna bemutatni gazdag történelmi múltját. Bár nem Eger lett a Kulturális Főváros, a tervek azonban nem tűntek el és folynak ez előkészületek a kiállítás megépítésére.
A pincét 2007-ben a 7 legismertebb magyar "építészeti csoda" közé választották.
A pincerendszer bejárata a Bazilika előtti Eszterházy téren található: a Bazilika lépcsőjének jobb oldalán, a Szt. László szobor alatt.
Kövessen minket