Győri Nemzeti Színház

Győri Nemzeti Színház

9022 Győr, Czuczor Gergely utca 7.

Az 1978 óta létező Győri Nemzeti Színház történetének több mint 30 éve csupán egy szelete a győri színjátszás hagyományának. Az első kőszínházat 1798-ban építette fel Reinpacher József magánerőből, mely akkoriban Magyarországon harmadikként épült fel a színészek és a közönség fogadására. Így az akkori idők legjobb színtársulatai szinte mind megfordultak Győrben. Az 1848-as forradalom és szabadságharc kitöréséig olyan színészegyéniségeknek tapsolt a győri publikum, mit Laborfalvi Róza, Megyeri Károly vagy Lendvai Márton. A városban kezdődött Kölesi Lujza vagy ahogyan legendává lett, Blaha Lujza pályája is. Az első kőszínház csaknem 130 éves épületét 1927-ben lebontották, melynek a helyére egy ideiglenes nyári faszínházat építettek, majd a város elhatározta, hogy egy méltó, nagy színházat épít. A nagy gazdasági világválság megakadályozta e nagyszabású terv véghezvitelét. 1937-ben felépült a városi kultúrház, mely ideiglenes jelleggel közel 40 évig volt a színielőadások „Tháliája”.

A háború után lassan éledezett a színházi élet. 1949 augusztusában létrejött a Dunántúli Tájszínház győri székhellyel. A Kisfaludy Károlyról elnevezett színház első igazgatója Gál István volt. 1952-ben országos figyelmet kapott a győri színjátszás „A kőszívű ember fiai” című előadással. Mindez köszönhető olyan színészeknek, mint Solti Bertalan, Szende Bessy, Lengyel János, Göndör Klára, Máriássy József és Ballai István

1975-ben a város vezetése fontos döntést hozott azzal, hogy felépíti a régóta dédelgetett álmot, egy új színházat. 1978-ban elkészült a mai színház, mely méreteivel közép-európai viszonylatban is korszerűen megépített volt. A korábbi társulat létszáma megduplázódott, zenészek, táncosok, énekesek szegődtek Győrbe.

Az operát, prózát és a balettet egyaránt szerető közönség tanúja volt a társulat bővülésének a fejlődés hozta sikerek hangjának. A 30 év alatt Kisfaludy Színház Nemzeti Színházzá érlelődött. Shakespeare, Brecht, Szép Ernő, Molnár Ferenc, Lehár, Verdi, Strauss és még számtalan remekmű került színpadra. Híres, világhíres művészek fordultak, fordulnak meg ma is Győrött, és a Győri Balett is itt tartja győri előadásait.

Napjainkban a színháznak új kihívások elé kell néznie. Nem elég csupán önmagát reprodukálnia, és új évadban új darabokkal előállnia, hanem válaszolnia kell arra az alapvető kérdésre, hogy miért is létezik tulajdonképpen. A Győri Nemzeti Színház a közönségében találta meg egyik legnagyobb értékét. Az utóbbi időkben ezért olyan darabok kerülnek a színház műsorára, amelyek a közönségcentrikus, korszerű népszínházat reprezentálják. A Győri Nemzeti Színház hitvallása szerint a következő évadokban a kultúra, a polgári közösségteremtés közterévé szeretne válni, és olyan művészeti műhellyé lenni, ahová a lelküket is ünneplőbe öltözve lépnek be az emberek; ha a Győri Nemzeti Színház mindenki számára a boldogságteremtés vára, temploma, palotája lenne.