Az épület története évszázadokra visszanyúlik, hiszen már a középkorban katonai családok lakták a ház elődjét. Tőlük került a Zichyek tulajdonába. Az 1703-ban készített telekkönyv szerint már egyetlen gazdája gróf Zichy István, a Győri Lovasság parancsnoka.
Az épület Győr sok művészi ízléssel épített barokk háza közül kiválik. Északi homlokzata erősen klasszicizáló hatást kelt. A díszes bejárati kapu két oldalán görnyedő atlaszok hordozzák az erkélyt.
Az erkélyek közötti fülkében barokk szoborcsoport: a Szent-család.
A házegyüttes legrégibb, egyben legértékesebb része a saroképület. Sarkán hengeres, zárt erkély. Ezek a zárt erkélyek az egész Kárpát-medencében leginkább Győr jellemzői. Elterjedése elsősorban a kor emberéből fakadt.
Az otthon üldögélő jómódú polgárasszonyok és lányok az erkély oldalsó ablakaiból szinte észrevétlenül szemlélhették az utcai járókelőket, s mert az erkély látószöge 270°-ra nyitott, három utcára is tekinthettek.
A lépcsőházból balra nyitott ajtót díszes barokk kerettel, két oldalt párkányt hordozó óriásokkal vették körül. Az emeleti termek ablakmélyedéseiben látható - 1800-as évek elejéről származó - festett díszítések mellett legjelentősebbek az erkélyre néző szoba barokk stílusú freskói.
Ezek a freskók részben a kor szórakozásait, részben pedig bibliai jeleneteket örökítenek meg.
A nagyobb méretű teremben erősen klasszicista stílust mutat az antik oszlopos díszítés. A termek egybenyitásával egy tágasabb tér jött létre, mely elegánsabb, ünnepélyesebb rendezvények és esküvők megszervezését teszi lehetővé.
1870-től a palota elvesztette eredeti jellegét, polgárházzá vált. Az új tulajdonosok a művészi értékeket semmibe véve, lakásokat alakítottak ki az épületben. A ház restaurálása, átalakítása 1986-ban fejeződött be.
Ettől kezdve itt működnek Győr város házasságkötő termei, a hozzájuk kapcsolódó előterekkel, anyakönyvi előkészítőkkel, modern felszereléssel ellátott stúdióval.
Itt kapott helyet a Győri Művészeti és Fesztiválközpont és az Anyakönyvi Hivatal is.
Kövessen minket