Gyula első - mint azt az oklevél kritikai kutatások megállapították - hamis okleveles említése "Julamonostora" néven történik, a leleszi alapító levélben, 1214-ben. Boleszló váci püspök a Gyulától keletre lévő Árpa falut a kolostornak adományozza, akinek az apátját Lőrincnek hívták. 1313-ban Károly Róbert király két oklevelet állít ki Julamonostorában. Valószínűleg bencés szerzetesek lakták. Ezt követően nem található oklevéli említése. 1420-ban Maróthy János V. Márton pápától engedélyt kapott, hogy Váriban Szent László tiszteletére egyházat s mellé a cseri barátok részére kolostort építsen. Ezt azonban végül is Gyulán építi föl a Boldogságos Szűz tiszteletére. Szentélyének alapjai az Epreskert utcában láthatók. A templom hossza 35 méter, szélessége a hajóban 10 méter, a szentélyben 7 méter.
Kövessen minket