Gyulavári Kastély

A kastély története a XVIII. századtól napjainkig
A kastély történetében a vízrajzi és a domborzati adottságok jelentős szerepet játszottak. Korabeli térképek alapján megállapítható, hogy a kastély és az uradalom a Fehér-Körös által bezárt félszigeten helyezkedett el.

Dr. Karácsony János: Békés Vármegye története c. munkájában találkozunk először a térséget érintő intézkedéssel: 1698. évben Lőwenburg János Jakab összeíratja és megbecsülteti a Körösök mentén elpusztult falvakat, és megveszi a Gyulavári, Kétegyházi, Várai és Keszi pusztákat. 1716. évben költözik Gyulaváriba, majd majorházat és majort épít.

Lőwenburg halála után Gróf Gaisruck Antalra száll a birtok, majd a kincstár visszavásárlás után 1741. évben eladta Andrássy Zsigmond Csongrád megye alispánjának. Andrássy Kétegyházát tette az uradalom központjává, ahová kastélyt és kápolnát épített.

Az Andrássyaktól újra a kincstárhoz kerül a Kétegyházi uradalom, amelyet 1794-ben Gróf Almássy Ignác vesz meg. Később a Gyulai tűzvész után a Wenckheimekre száll a Gyulai birodalom, feltehetően ezidőtájt épülhetett a kastély.

A kastély közelében 1842. évben épül a szeszgyár, a Wenckheim birtokhoz 1869-től az Almássyak jutnak. A birtokszerző Gróf Almássy Kálmán (1815) örököse, fia Dénes (1863), aki a lakatlan gyulai kastélyba költözik feleségével Károlyi Ellával.

Gróf Almássy Dénes 1933. évben lányára Jeannera hagyta a Gyulavári birtokot, Szigetmajort a rajta lévő kúriával. A Gyulavári birtok többi részét a leánytestvérek örökölték. Gróf Almássy Jeanne férjhez megy Gróf Pongrácz Jenőhöz. Gróf Pongrácz féle birtokon 1919-1945. évben malom, húsfeldolgozó, szeszgyár és téglagyár található. A héttagú grófi család csak nyáron és ősszel tartózkodott a Vári kastélyban. Ősszel sok vendég érkezett és nagy vadászatokat tartottak, a kastélyhoz tartozó 200 hold erdő vadban rendkívül gazdag vadaskert volt. A kastélyt és a birtokot téli időszakban gazdatisztek irányították.

1945. évben a szeszgyár, gépműhely és egyéb ingatlanok a gyár körül szövetkezeti tulajdonba kerültek. 1948-ig Gróf Almássy Ignác utódai birtokolták a kastélyt, 1948. évtől az épületet a helyi TSz. raktárnak használja. 1949. évben határoznak a kastélyhoz közeli sportpálya megépítéséről, melyet 1952-ben készítenek el. (5. kép)

A kúria és a park Gyulavári község belterületén található, a park területe mára alig 1,8 ha-ra zsugorodott. Gyulavári 1776-ban a Kétegyházi uradalomhoz tartozott, később önálló település lett, majd 1977. április 1-től közigazgatásilag Gyula városához tartozik.

Kastély ismertetése
A 14 szobából álló épület a hozzá tartozó lakóépülettel, gazdasági épülettel, kápolnával és a fennmaradt parkkal jelenleg a település belterületén található. A kastély építésének pontos idejét nem sikerült tisztázni, de az bizonyos, hogy a szeszgyár építésekor (1842) már készen állott.

A feltehetően később épített bővítménnyel toldott kastély stílusa nehezen meghatározható. Egyszerű vidéki kúriának épült, melynek kiemelkedő dísze az ablakokat védő míves ablakkosár. A díszes rácsokat uradalmi kovácsmesterek készítették nagy hozzáértéssel és művészi igénnyel, ezek adják meg az épület jellegzetességét. Eredeti a főbejárat előtti kőkorlátos, virágládás terasz és az udvar felőli íves oldalhatárú lépcsők a fennmaradt kovácsoltvas korlátokkal.

A kastély egy része alatt pince készült, de a lakóház alatt is található kisebb pincerész. A kúriához tartozott a hatoldalú katolikus kápolna is. Mennyezetén egykor angyalokat ábrázoló freskó volt, elhanyagolt állapotú, így beázás következtében a mennyezet beszakadt. A különleges osztású födémgerendák fennmaradtak, így a díszes mennyezet jól helyreállítható.

A második világháborút követően az épületeket teljesen kifosztották, részben elvitték az ajtókat, ablakokat, több helyen a tetőt is megbontották. 1948-tól az épületeket raktárnak használták. Az állagában teljesen leromlott kúria épületet a helyi TSz. komoly anyagi ráfordítással rendbe hozatta, 1963 évtől irodáit is itt helyezte el. Az épület Nyugati részén a tetőzet nagy részét 1984. évben megerősítik (síkba állítják) és a héjazatott felújítják. A kúria közvetlen környékét 1945. márciusában szintén kifosztották, az eredeti kastélykert egy részén családi házak épültek.

A termelőszövetkezet felszámolása után az 1990-es évek elejétől a kastély lakatlan, állapota romlik, alkalmanként szándékosan rongálják. Az épületegyüttest az Örökségvédelmi Hivatal védendő műemléknek nyilvánította.

Gyula Város Önkormányzata 1995. évben az épületeket 7136 m2 területtel megvásárolta, helyreállítására így hasznosítására többször tett kísérletet. Az épületektől Keletre eső park területet (9730/3 Hrsz.) az Önkormányzat 1991. évben kapta meg. 2004-ben a Körös-Maros Alapítvány vásárolja meg a területet.

MÚZEUM

Kastély épülete
Erkel-terem (Konferenciaterem)
Ez a tér kettős funkcióval rendelkezik. Körben a falakon elhelyezve a 27 európai uniós tagállam, valamint az Unió közös himnuszának bemutatója látható. A nemzeti himnuszok keletkezésének történetét, a himnuszok szerzőinek portréját, az eredeti kottákat illetve szövegeket, valamint a himnuszok magyar nyelvű változatát tablókon ismerhetik meg a látogatók. A himnuszok külön-külön meg is hallgathatók. Az Erkel terem egy kiválóan felszerelt konferenciaterem is egyben, amely alkalmas helyszín a legkülönbözőbb szakmai és szórakoztató programok, rendezvények megrendezésére.

A Himnusz-kiállítás ötlete nem véletlenül fogalmazódott meg, hiszen közismert tény, hogy a magyar nemzeti himnusz zeneszerzője, Erkel Ferenc – a terem névadója – Gyulán született. A kiállítás témakörét tovább gondolva tervezzük kialakítani a Kastély zenei életét, elhatároztuk egy olyan rendezvénysorozat életre keltését, amely a himnuszokat szerző zeneszerzők munkásságát mutatja be az érdeklődő közönségnek Ezekkel a programokkal a Kastély bekapcsolható a gyulai kulturális rendezvényekbe.

A kiállítást és a hozzá kapcsolódó zenei programokat továbbfejlesztve aztán más területeken is szervezhetők a nagyközönséget érdeklő és megérintő programok. Terveink között szerepel a himnuszok szülővárosait összefogó hálózat létrehozása, melynek kapcsán rendszeresen alkalmat nyújtanánk az egyes városok bemutatkozásának a Kastélyban szervezett rendezvényekkel. A kulturális programok mellett értelemszerűen teret nyitunk a gazdasági kapcsolatok erősítésének, hangsúlyozva a fenntartható fejlődés jelentőségét. Ezzel olyan programokat tudunk a Konferenciateremben lebonyolítani, melyek az élet számtalan területén megalapozhatják a térség nemzetközi kapcsolatainak szélesedését.

Kohán-terem
Állandó kiállítás
A dél-alföldi megyékben élő, illetve néhány arad megyei alkotó bevonásával, 28 művész munkásságának bemutatását célozza meg a terem. Két jeles helyi festő, Koszta Rozália és Kohán György alkotásaiból is megcsodálhat néhányat a hozzánk érkező látogató. A teremben elhelyezésre került ”Virtuális Múzemban” művészek életrajzát, jelentősebb alkotásait, kiállításait tekinthetik meg az érdeklődők interaktív módon.

Időszakos kiállítások
A Kohán-terem alkalmat és lehetőséget biztosít arra, hogy a Kastély részt vállaljon a dél-alföldi régió és a határmenti román területen élő művészek alkotásainak bemutatásában is. A távlati tervek között időszaki kiállítások szervezése is szerepel, melyek egy-egy jeles eseményhez, évfordulóhoz kapcsolódva kiemelt részletességgel ismertetnek meg alkotókat. A rendezvényekkel a Kastély részt kíván venni abban a kulturális együttműködésben, amely az elmúlt évtizedekben igen jó eredménnyel működött a magyar-román határ mentén.

Népművészeti bemutató termek
A kiállításban jelentős hangsúlyt kap a Dél-Alföldön élő népek, nemzetiségek életének, szokásainak, népművészetének bemutatása. Hat nemzetiség – magyar, román, német, szlovák, szerb, cigány – történetét ismertetjük a míves tárgyakkal, a nemzetiségek alapvető néprajzi sajátosságainak felelevenítésével. A kiállítás rendezői olyan szobabelsőket alakítottak ki, melyekben megtalálhatók a mindennapi élethez kapcsolódó legfontosabb használati tárgyak, ruházkodási kellékek, bútorok, vallási tárgyú relikviák, melyek az egyes nemzetiségek legjellegzetesebb vonásait igyekeznek visszaadni a látogató számára.

A kiállított tárgyak azonban nem pusztán arról tanúskodnak, hogy miképpen éltek a térség különböző származású lakosai, de a használati tárgyak a kor szokásainak megfelelően olyan népi motívumokkal díszítettek, melyek az egyes nemzetiségek népművészetének legfontosabb jegyeit is összefoglalják. A termeket végigjárva képet kaphatunk arról is, milyen hatással voltak egymásra az itt élő nemzetiségek, milyen tartalmi és formai elemeket vettek át egymás művészetéből, mit is jelent a kultúrák egymásra hatása.

A kiállítás azzal, hogy hat, a térségben évszázadokon keresztül békésen együtt élő nemzetiség életéből mutat képeket, önmagában is szemlélteti, hogy az együttélés, az együttműködés nem jelenti az egyes kultúrák megszűnését, ellenkezőleg, a különböző nemzetiségek kulturális értékei erősítik egymást.

Folyosó
A főépület folyosóin kapott helyet az a helytörténeti anyag, mely a legfontosabb momentumokra mutatja be Gyulavári és Gyula történetét.

A fotóanyag olyan szempontrendszer alapján válogattuk össze, hogy abból a látogatók információt kapjanak a legkorábbi időszakok emlékeiből ugyanúgy, mint a közelmúlt eseményeiről. A környékbeli ásatások anyagairól készült fotók mellett ezért láthatók a vidék legnagyobb birtokosaival kapcsolatos dokumentumok, képek, címerek. Gazdag illusztrációs anyag tájékoztat Gyulavári elmúlt száz évének életéről, meghatározó személyiségeiről. A településfejlődés legfontosabb fázisainak megértését segítő korabeli térképek mellett gazdag fotógyűjtemény mutatja be a Kastélyhoz több szállal kötődő Wenckheim, és a tulajdonos Almásy családok jelentősebb személyiségeit is. A kiállítás anyagában néhány helytörténeti aspektusból érdekes tárgy is szerepel.

Szalon
A Kastély egykori lakóinak életéről nagyon kevés anyag maradt fenn. Az épület belső beosztásáról vannak információk, azok azonban korántsem teljesek. Mindamellett a korabeli főúri családok életét meglehetősen jól ismerik a kutatók, s ezen tudás segít rekonstruálni egy-egy épület belső elrendezését is.

Az üveges veranda „kínálja magát” mint pihenő, pipázó helyiség, hiszen elrendezése, fényviszonyai kiválóan alkalmasak a funkció betöltésére. Ennek megfelelően „öltöztették fel” a kiállítás tervezői a teret, felidézve az egykori főúri lakhelyek kártya- és pipázó szobáinak hangulatát. A kiállított bútorok, tárgyak korabeliek, ám nem a Kastély tartozékai voltak, hiszen azok a háború utáni zűrzavarban eltűntek. A berendezés ugyanakkor mégis hűen adja vissza azt a hangulatot, ami egy-egy ilyen helyiséget jellemezhetett abban az időszakban.

Ajándékbolt és jegypénztár
Intézményünkben ajándékbolt működik, ahol különböző emlék- és ajándéktárgyakat vásárolhatnak a kedves látogatók. Kerámiák, használati tárgyak, kiadványok, kabalák, sapkák és képeslapok széles választéka várja az érdeklődőket.

Fenntartható fejlődés épülete
„A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” (Közös Jövőnk jelentés, 1987)

A fenti idézet szellemében célunk, hogy a látogatókkal megismertessük azokat a régi-új lehetőségeket, melyek alkalmazásával az emberiség hosszútávon is képes fenntartani életmódját, elkerülve természetes erőforrásainak (talaj, víz, levegő, ásványi anyagok, és az élővilág sokfélesége) visszafordíthatatlan elszennyeződését, illetve kimerülését. Ez az épület azért nagyon fontos része a kiállításnak, mert a Kastélyt üzemeltető Körös-Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítvány kiemelkedően fontos feladatának tekinti, hogy részt vegyen abban a felelősségteljes munkában, amely a fenntartható fejlődés megértéséhez és életformává válásához szükséges tudatformálást tűzte ki célul.

Tájhasználat
Ebben a teremben a látogatók képet kapnak a régió természeti adottságairól, a természeti környezet emberi munkával történő alakításáról, átalakításáról, illetve az itt élő emberek életét évszázadok óta meghatározó mezőgazdasági termelés termékeit feldolgozó ipar kezdeteiről, fejlődésének történetéről.

A kiállítás témakörei:

Fatörzs metszet (210×185 cm, 1826-tól induló évgyűrűk) zöld és piros számokkal, melyek jelzik a tájhasználat fordulópontjait (pl. a Fehér-Körös csatornát megszemlézi Ferenc József császár - 1857) és a főbb történeti eseményeket. Rövid szöveg és fotók a csigakerti fáról.
A tájegység gazdaságát a korábbi időszakban - és részben most is - meghatározó élelmiszeripar történetének bemutatása.
Archív metszetek, rajzok, festmények, fotók a táj produktumait feldolgozó iparról, pl. István malom és a sarkadi cukorgyár.
Talajtani összefoglaló, a táj alapvető talajtípusainak (öntés, réti, sziki, csernozjom) bemutatása.
Az árvédelmi rendszer keresztmetszeti bemutatója. A vízrendezés története képekben.

A terem közepén terepmodel található az alábbi témákkal:

Ártéri gazdálkodás bemutatása
Gátrendszerek bemutatása
Négy évszak-terem
Ez a terem arról a négy diorámáról kapta a nevét, melyek a térségre jellemző ártéri ligeterdők tavasz, nyár, ősz és tél évszakokban jellemző képét mutatja meg.

A Dél-Alföld egyik legjelentősebb természeti értéke a Körösök völgye, amely az ország legnagyobb helyi értékként védett területe. Közel 70 kilométer hosszan kíséri a folyókat a hullámtér szélességében, létrehozva egy olyan speciális növényi társulást, amely máshol ebben a formában nem található meg. A látogató megismerkedhet a Körös-völgy legmagasabb szervezettségű és bonyolultságú növénytársulásaival, a lágy lombos és a kemény lombos ligeterdők főszereplőivel.

A kiállítás megismertet a legfontosabb fafajtákkal, ötletes módon a felismerhetőséget segítő „testközelbe” hozva a fajtákat. Terepasztalok segítségével mutatja be a fafeldolgozás munkálatait, az erdők hasznosításának lehetőségeit. Az erdészeti munkákhoz kapcsolódó kiállítási tárgyak kézzel fogható módon jelenítik meg a fa feldolgozásával kapcsolatos munka kemény, nehéz voltát.

Halászat-terem
A kiállítási tematikában nem véletlenül kap kiemelt helyet a halászat, hiszen a Dél- Alföld folyói hosszú évszázadokon keresztül látták el élelemmel a környék lakóit. A halászat az egyik legrégebbi emberei foglalatosság ezen a környéken. A teremben a régi metszetek segítenek felidézni az egyes korok módszereit, a halászok életét. A látogató megismerkedhet a térség víziállataival, kiemelten a növényevő és ragadozó halakkal. Az akváriumszerűen kialakított bemutató vitrinek bepillantást nyújtanak a vizek élővilágába, egy olyan világot tárnak közelről a közönség elé, melyet a valóságban sohasem láthatnak.

A közönség számára bemutatjuk a térség növényvilágát, kiemelten kezelve a vízinövényeket. Külön vitrinekben szemlélhetők meg a régió rovarvilágát, a vízimadarakat, valamint a térségben élő kisragadozókat bemutató gyűjtemények. A preparált állatok a valósághoz megszólalásig hasonlóan hozzák testközelbe ezeket a ma már csak ritkán látható élőlényeket.

Pákásztanya
A kiállítás tervezőinek szándéka szerint az egyik legizgalmasabb eleme lehet a látnivalóknak az az egység, amelyik egy valóságos pákásztanya belsőt jelenít meg a Halászat teremben. A pákászok a vizes, mocsaras dél-alföldi táj jellegzetes figurái voltak évszázadokon keresztül, akik egészen a 19. század végéig növénygyűjtő-vadászó-halászó életmódot folytattak. A pákász és családja a mások által megközelíthetetlen mocsarakban nádból és földből készült kunyhóban lakott. Szigonnyal, vejszével, varsával halászott, de hurokkal, csapdáival megfogta a vízimadarakat is. Összegyűjtötték az ehető gyökereket, vadmadarak tojásait, piócát, teknősbékát.

A kiállítás részeként épült meg a pákásztanya a Fenntartható fejlődés épületében. A kunyhóban a látogatók megszemlélhetik azokat az eszközöket, melyek a régi pákászok mostoha körülmények közötti életét segítették.

Vadászat, vadászterem
A leghosszabb falon nagy diorámában a régió nagyemlőseit és vad madarait mutatjuk be. Külön tárlót kaptak a vadászati eszközök, a teljességre törekedve a kőbaltától a golyóspuskáig bezárólag. Sort kerítettünk a különböző csapdák kiállítására is. Terepasztalon mutatjuk be a vadászat és a vadgazdálkodás legfontosabb építményeit (magasles, etetők stb.). A falon körben trófeákat, valamint a vadászat történetének rövid leírásait, illetve válogatott vadászati életképek régi metszeteit jelenítjük meg.

Ökogazdálkodás
A társadalom igényei egy-egy tevékenységgel, termékkel kapcsolatban folyamatosan változnak. Ugyanakkor egyre több természeti erőforrásról derül ki, hogy emberi időmértékkel mérve is végesek.

A Körös-Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítvány egyik legfontosabb feladatának tekinti az ökogazdálkodás népszerűsítését, az egészséget nem károsító bio-termékek fogyasztásának növelését, az ehhez szükséges lakossági tudat- és szemléletváltás támogatását. Pontosan ezért kiemelten kívánjuk bemutatni a biogazdálkodás dél-alföldi lehetőségeit. A kiállítás része a biogazdálkodás ismertetése színes tablók és videoanyagok segítségével, az egészséges élelmiszertermelés bemutatása: korlátozott vegyszerhasználat, biológiai rendszerek alkalmazásával, biotermékek elkészítésének bemutatásával.

Összeállítottunk egy gyűjteményt a témával foglalkozó legjobb szakkönyvekből, amelyek az érdeklődő látogatók számára további információk forrását jelenthetik.

Kápolna
A Kastélykápolna eredetileg katolikus kápolna volt, ma többfunkciós tér. Egyrészt ökumenikus használatra alkalmas belső berendezés és díszítés került kialakításra, másrészt pedig kamarazenei bemutatóknak adhat helyet egy kislétszámú közönség számára.

A bútorzat tölgyfából készült. A hófehér falakat Kiss György gyulai származású szobrászművész bronz domborművei díszítik (a 14 stáció és a korpusz). A felújítás során a kápolna egy új harangot is kapott.

A kápolna ideális helyszíne lehet olyan egyházi és családi rendezvényeknek, mint például esküvő, keresztelő.

Bay Zoltán-épület
A főépület bal oldalán található épületet Gyulavári legismertebb szülöttéről, a világhírű fizikusról Bay Zoltánról neveztük el. Itt kapott helyet a létesítmény üzemeltetését biztosító irodai rész, továbbá állandó és időszaki kiállításoknak is helyszínt biztosít az épület.

Ebben a kiállítási egységben alakítottuk ki a Dél-Alföld jellegzetes népi mesterségeihez kapcsolódó bemutatókat. A fafaragás, szövés, fazekasság tárgyi emlékei mellett illusztráció segíti ezen ősi foglalkozási ágak megismerését.