Visszasétálva a Főtér irányába, a ferences templom mögött találjuk a kalandos építéstörténetű református templomot. Kecskeméten 1567-ig lutheránusok voltak Kecskeméten, majd a közösség áttért a kálvinista hitre. Amikor 1564-ben egyezséget kötött egymással a protestáns és a katolikus felekezet, a reformátusok átengedték a kőtemplom használati jogát a - pápistáknak-, maguknak pedig fatemplomot emeltek épp a szentély mögött, a templomkerítésen belül. Ez a már említett 1678-as tűzvészben leégett, de két évvel később már letették a kőtemplom alapkövét. A török hódoltság területén egyedülálló módon sikerült a kecskemétieknek megszerezniük a szultán engedélyét a templomépítésre. Küldöttség utazott Konstantinápolyba, ahol 577 kölcsönkért aranyat osztottak szét az ügyben illetékes emberek között a szultáni udvarban. A módszer hatásosnak bizonyult: 1683-ra megépült a templom, egy évvel később pedig fel is szentelték. A késő reneszánsz jegyeket is magán viselő barokk épület oldalán a támpillérek a gótikát idézik, ami talán a régi közös kőtemplomra (Barátok temploma) való utalás. A reformátusok számának növekedése miatt a 18. században kibővítették a templomot. A 18. század végén készült az aranyozott szószék is, melyet a közelmúltban újítottak fel. Egy évszázaddal később, a Városháza egyik építésze, Pártos Gyula tervei alapján építették el eklektikus stílusban a református bazár, a mai Liberté étterem épületét. Helyén korábban temető volt.
Kövessen minket