A Városházával szemben találjuk Kecskemét legrégebbi építészeti emlékét, a XIV. században épült, helybeliek által Barátok templomaként ismert ferences templomot. Ez volt a város első kőtemploma, melyet 1564 - ig katolikusok és protestánsok közösen használtak. Ezen vallástörténeti jelentőségű gyakorlat is jól példázza a városra kezdetektől jellemző vallási toleranciát. Az első középkori templom egyszerű, döngölt agyagpadlós, famennyezetes épület lehetett, mely többszöri átépítés után a 18. század végén nyerte el mai, barokk-copf formáját. A templom az 1640-es években került a ferencesekhez, amikor paphiány miatt Kecskemétre hívta őket az egyházközség. Így már ők végezték az 1678-as tűzvész utáni helyreálltást is. Az 1930-as években épült az udvaron a lourdes-i sziklakápolna, mely igazi kultuszhellyé vált: körben a falakon rengeteg hálaadó tábla látható. Az 1980-as években késztették az épület egyik ékességét, a gyönyörű kovácsoltvas kaput (Tiringer Ferenc alkotása), valamint mai formájában 1983 óta látható a Kálvária, melynek legrégebbi eleme az 1790 körüli purgatórium relief. A templom melletti romkert (egykor temető, majd zsidó kereskedők által épített üzletsor) mutatja a főtér egykori szintjét.