Városháza

A Nagytemplom szomszédságában található a szecesszió gyöngyszemeként számontartott Városháza, amely 1893-97 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. Helyén az akkori városháza -korabeli leírások szerint- régi és ronda épülete állt. Még ebben az épületben dolgozott 10 éven át először alügyészként, majd a város főügyészeként Katona József. A leírások szerint a bejáratnál összeesett és meghalt. Erre emlékeztet a Városháza előtti lekerített részen lévő emlékkő, melyen ez a felirat áll: "Itt hasadt meg a szíve Kecskemét legnagyobb fiának."
Az új városházára benyújtott nyertes tervpályázat jeligéje, amely mára a város jelmondata lett, s Kecskemét címerében is visszaköszön, így hangzik: "Sem magasság, sem mélység nem rettent." Az impozáns épület 28 hónap alatt felépült, a hivatalok már 1895-ben beköltözhettek, a dísztermet azonban csak 1897-ben avatta fel Kada Elek polgármester a következő szavakkal: "Ez a mi üzenetünk a jövőnek". A díszterem helyszíne a városi Közgyűlés üléseinek, hazai és nemzetközi konferenciáknak, esküvőknek és ünnepélyes fogadásoknak. A teremben lévő faburkolatú berendezések korabeliek, minden kézművesipari munkával készült. Az színes üvegablakok Róth Miksa műhelyéből kerültek ki. Az 1200 kg súlyú aranyozott bronz csillárnak - mely 5 m magas és 3 m széles - 63 égője van, amely az egykori Magyarország közigazgatási megyéinek számát szimbolizálja. A festményeket a híres magyar festő, Székely Bertalan készítette. Ezek a magyar történelem jelentős eseményeit (Vérszerződés, Ferenc József magyar királlyá koronázása), személyiségeit ábrázolják.  
Az épület külső megjelenésében nemcsak a szecesszió jegyeit viseli magán, hiszen tornyai a francia reneszánsz kastélyokat idézik. Homlokzatán hangsúlyosak a kék Zsolnay-majolikák, a népművészeti ihletésű díszítmények. Ezek mellett a történelem nagyjainak szobrait, Kecskemét szimbólumát, a kecskefejet is felfedezheti a szemlélő. Az első emeleti erkélyről 1983 óta minden egész órában felcsendül a harangjáték. Minden egész órában a Kecskemét is kiállítja… kezdetű szignál, délben Kodály-művek és Erkel Palotása, este hat órakor Händel, Mozart, Beethoven művei, este nyolckor pedig magyar népdalok hallhatóak.
Az 1911. július 8-i nagyerejű földrengés következtében a városháza is megrongálódott, a helyreállítási munkálatokat Lechner Ödön irányította. A városháza előtt áll Kossuth szobra, Telcs Ede bajai szobrász alkotása. Kossuth 1848. szeptember 25-én tartott toborzóbeszédet Kecskeméten.