A Georgikon épületének szomszédságában épült ki folyamatosan az oktatást szolgáló majorság. A nagy magtár 1817 és 1825 között készült el. A létesítményeket a II. világháborút követően nagyon elhanyagolták. Az épületegyüttes az 1971-ben létrehozott Georgikon Majormúzeumnak köszönheti felújítását, amelyben ma több érdekes kiállítás várja a látogatókat.
Európa első agrár-felsőoktatási tanintézete a Georgikon, 1797-ben alakult Keszthelyen. Az alapító, Tolnai Festetics György gróf a Georgikon tanintézete mellett jelölte ki a tangazdaságot, és építtette ki központját, a Georgikon majort. 1969 után elkezdődött a régi gazdasági épületek műemlékké nyilvánítása. Az épületegyüttes jelentős részét átvette a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, és azt mezőgazdasági gyűjteménytárrá, illetve kiállítótermekké alakította át.
A múzeum első kiállításait 1972-ben, a Georgikon megalakulásának 175. éves évfordulóján nyitották meg. Az 1825-ben épült barokk magtár négy szintje hangulatos teret biztosít a kiállításoknak: Szőlészet és borászat a Balaton-felvidéken; Majorok és népe a XVIII-XX. században; A keszthelyi agrárszakoktatás története; Gabonatisztítás és -tárolás. A magtár árkádjai alatt került elhelyezésre az angliai Fowler gyárban készült kétmozdonyos gőzeke garnitúra. A talajmegmunkálás, vetés különböző eszközei, szekerek, szánok, kovács- és bognárműhely a magtárral közös udvaron található szekérszínben lettek kiállítva. A szomszédos udvar L-alakú épületében 2002-ben két nagy helyiség tanácsteremmé, illetve kiállító- és rendezvényteremmé lett átalakítva, így időszakos kiállítások keretében több részterületet érintő téma, tárgy bemutatására is lehetőség nyílt. Ennek az épületnek az utcai részében - régi cselédlakások helyén - a Majorcsárda, alatta száztíz négyzetméteres boltívekkel osztott pincében Borház várja a vendégeket. A harmadik udvar nyári rendezvények kedvelt színtere, az U-alakú, régi juhhodály ma gyűjteménytár.
Kövessen minket