A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el. Az akkor 34 termes épületet a XVIII. és XIX. században háromszor átépítették, bővítették, így ma 101 helyiséggel büszkélkedhet. Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia, Pál bővítette, az ő nevéhez fűződik a mai múzeumi bejárat. Festetics Pál fia, Festetics György 1792 és 1804 között kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat, amelynek - eredetiben megmaradt - bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette. A könyvek között több régi enciklopédia és régi nyomat található. A második világháború nem okozott komoly pusztítást a városban, a Festetics-kastély bútorzata és könyvtára épen maradt. A kastély egy része a II. világháború végétől szovjet hadikórház, aztán magyar laktanya, majd egyetemi kollégium volt, de otthont adott a városi könyvtárnak és a zeneiskolának is. Ez az ország negyedik legnagyobb, ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya.
A Festetics-kastély Keszthely kiemelkedő jelentőségű műemléke, ma az egész épület múzeum. A város minden évben több kulturális eseménynek ad helyet, amelyek egy részét a Festetics-kastély dísztermében szervezik.
A felújítás után az új múzeumépületben állandó vadászati múzeum nyitotta meg kapuit. Az új épület tetőterében a történelmi modellvasút kiállításon Európa egyik legnagyobb terepasztala látható.
A kastély parkjába a díszes főkapun juthatunk be. Az előkertet Festetics György gróf mellékalakokkal kiegészített bronzszobra és egy nagy szökőkút díszíti. A sétányok ősöreg fák között kanyarognak, köztük 400 éves is akad. A kastélykert hátsó traktusában áll a kocsiház és istálló díszes épülete, amelyben a Hintómúzeumot találjuk. A kastély 500 éves pincerendszerében 2005 óta helyet kap a Balatoni Borok Háza, amely borkóstolóval egybekötött tárlatvezetést kínál.