Az egykori földesúri vár a városfallal és várárokkal körülvett Belváros északnyugati sarkában helyezkedik el. A város többi részétől még külön vizesárok választotta el. A vár bejárata előtt elhelyezkedő elővárat is vizesárok vette körül. Az ilyen jellegű kettős várak Magyarországon ritkábban fordulnak elő, inkább külföldi példáikat ismerjük. A belső-vár szabálytalan négyszög formájú, két oldala egybeesik a városfal vonalaival. Az elővár formája és elhelyezése viszont teljesen független a városfalak s utcák rendszerétől. Ez azzal magyarázható, hogy a mostani városszerkezet kialakulásakor már fennállott az elővár.
Az elővár bejárata az egykori vizesárok feletti falazott hídon keresztül érhető el. A falazott mellvéd mellett és a kapupillérek előtt XVII. századi, évszámos, határt jelző kövek állnak. Az egykor birtokhatárt jelző, ND monogrammal és 1666-os, illetve 1670-es évszámmal ellátott határkövek a szomszédos Nádasdy-uradalomból kerültek ide.
A kapu kosáríves nyílását keretező faltükör sarkaiban perselykelyhek láthatók. Az elővár északi szárnya és a kapuélület XVII. századi, míg a déli szárny a XVIII. században készült. Az elővár udvarában került napvilágra a várrendszer eddig ismert legkorábbi elődjének, a cölöpvárnak a maradványa. Az elővár épületei gazdasági célokat - részben az őrség elhelyezésére, részben istálló, kocsiszín célját - szolgálták. Nincs jelentős homlokzatuk, de tömegük megtartását a helyreállítás során fontosnak ítélték.
Az északi szárnyban működött sokáig a városi közfürdő. Az új, szerény homlokzati köntösű épületben 1978 óta az 1868-ban alaptott Városi Fúvószenekar próbahelyisége található. Nagyon szépek a belső terei, különösen a hatmezős barokk boltozatú legnagyobb terem nyújt érdekes hatást a mendencébe beálló pilléreivel. Az emeletes kapuépületben gondnoki lakásokat alakítottak ki.
A különálló déli épületszárnyba turistaszálló került, amely 80 fő befogadására alkalmas. A hálószobák részében a földszinten, részben a tetőtérben vannak. A turistaszállót Tkálits Ferenc építészmérnök tervezte.
Az elővár udvarán Jurisics Miklós szobra áll, amelyet az 1963. évi várünnepségek idején avattak fel. A szobor Mikus Sándor Kossuth-díjas szobrászművész alkotása.
Az elővári udvart és a belsővárat az egykori vizesárok választja el, amelyen egy kétnyílású téglahíd vezet keresztül. A belsővár kauépülete rizalitszerűen kiugrik a keleti főhomlokzat síkjából. Az íves záródású kőkeretes kapu fölött az Esterházy család kőcímere, az emeleti két ablak között pedig a már említett, falfülkét közrefogó vörös színű, baldachinszerű freskó látható. A kapuépület homlokzatát trapéz alakú oromzat zárja.
A kapun áthaladva a trapéz alakú belsőudvarba érkezünk. Az udvar dísze a XVII. században készült, kőmellvédes kút. A déli és nyugati szárnyak árkádos homlokzatai a vár udvarának legjellegzetesebb képét alkotják. Az új funkciós követelményeknek megfelelően helyenként szükség volt különböző kiegészítésekre, új anyagok alkalmazására. Ilyen az udvar árkádnyílásainak lezárására felhasznált külföldi tükörüveg, amely a nyitott árkádsor hatását jól megközelíti, biztosítja a zavartalan ki- és betekintést. Az emeleti árkádsor nyílásain keresztül már lentről is látható a vár egyik legértékesebb része, a nyugati szárny sgraffitokeretes reneszánsz ablaksora. Ellentétben a déli és nyugati oldallal, a keleti oldalon teljesen zárt homlokzatú, kisebb késő gótikus és reneszánsz keretezésű ablakokkal.
Kövessen minket