Pálinka

A pálinka eredetvédett hungarikum.
Kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes- és vadgyümölcs, szőlő és aszúszőlő- törköly használható fel pálinka készítéséhez.
Csak az a törköly- és gyümölcspárlat nevezhető pálinkának, amelyet Magyarországon cefréztek, pároltak, érleltek és palackoztak - mondja ki az idevonatkozó jogszabály.
A ma már hungarikumnak számító ital általában 40-50-es szeszfokú, de 37,5 és 86 fokos is előfordul. Adózási okai vannak annak a kevéssé érthető ténynek, hogy a kereskedelmi forgalomban 37,5-55 fokos párlatokat is lehet kapni. Ám - a falusi gyakorlatból tudható - hogy minőségi eredménnyel bérfőzésben ritkán képzelhető e ennyire alacsony szeszfok.
Számos olyan szeszes italt is pálinkának neveznek a vásárlók, amelyek hivatalosan nem viselhetik ezt a nevet. Ilyen például a mézes pálinka. Akkor különösen vigyázzunk a névhasználattal, ha például vilmoskörte aromát tesznek krumpli vagy más alapú szeszekhez - ilyenkor a "végeredmény" egyszerűen csak szeszes ital, ha mégoly jó nevű cégtől is származik.
A jó pálinka átlátszó és színtelen - az érlelt és az ágyaspálinkák esetében aranysárga, mint a "konyak". A címkén fel kell tüntetni a készítő vagy a forgalmazó nevét, elérhetőségét, az áru alkoholtartalmát.


Eredetvédett pálinkák
Jelenleg hat ilyen tájegységet és gyümölcsfajtát tartanak nyilván: szatmári szilva, kecskeméti barack, békési szilva, szabolcsi alma, gönczi barack és újfehértói meggypálinka. Ilyen néven csak az azon a tájon termett, különlegesen zamatos gyümölcsből párolt ital hozható forgalomba.