Téliszalámi, a magas szinten feldolgozott magyar húsáru koronázatlan királya. Ismertsége a csikós, gulyás, Puskás Öcsi fogalommá vált sorozatát színesíti.
Az első magyar termék, a Szegedi szalámi vagy Szegedi téliszalámi elnevezésének az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába történő bejegyzésére 2007. december 14-én került sor, a Budapesti téliszalámi elnevezés pedig 2009. április 21-én került be a nyilvántartásba.
A szalámi nem készülhet gyors hizlalású laza szerkezetű sertéshúsból, mert akkor a sajátos szárítási procedúra alatt kesztyűujjá fonnyadna, és kívül kérget kapva belül szépen megzöldülne a romlási folyamat eredményeként.
De erről szó sincs, hiszen a magyar téli szalámi legfőbb jellemzője, hogy a kész termék szinte mindent kibír, minőségét szélsőséges körülmények közt is őrzi. Lehet akár napokig tartani a kiránduló hátizsákjában, vagy szellős konyhában szögre akasztani, akkor is finom marad. Talán egy ellensége van: a hűtőszekrény magas páratartalma. Itt a nemes szürkepenész hamar elveszti hamvas fehér színét, és ha még fóliába is csomagoljuk, akkor idővel hullaszínűvé válik a vágási felület.
Tartsuk tehát a nemes téliszalámit méltó körülmények közt, pl.: hűvös falusi kamrában szögre akasztva. Ha ilyen nincs, akkor vegyünk belőle egy héten belül elfogyaszthatót, de tartsuk levegős helyen, ne hűtőszekrényben. Az előre szeletelt fóliás téliszalámi erős minőségi kompromisszum az eredetihez képest!