Egri borvidék

A borvidék összes területe: 22 342 ha
Hegyközségi nyilvántartás szerint: 5 995 ha
A borvidékbe tartozó települések száma: 18

Az egri szőlő és borkultúra kezdete a honfoglalás utáni időszakból származik. A XV. századig Egerben és környékén csak fehér borszőlő fajtákat termesztettek. A XV. század végére a XVI. század elejére megváltozott a fajtahasználat és jelentős vörösbortermelés alakult ki. A Kadarka Egerbe a rácok közvetítésével került. Ugyanakkor papok, szerzetesek Itália földjéről és Burgundiából is hoztak be vörös bort adó fajtákat. A borvidék máig leghíresebb borának a Bikavérnek a legendája ugyancsak a középkorhoz kötődik.
A borvidéknek jelenleg két körzete van. Az Egri körzethez 14, a Debrői körzethez 4 település szőlőterületei tartoznak.
A Borvidék éghajlata az ország több más borvidékénél hűvösebb, száraz jellegű. Talajképző kőzetei és talajai változatosak.
A borvidék hírnevét Eger és környékén a Bikavér és a Leányka, Debrő község körzetében a Hárslevelű alapozta meg.
Az Egri bikavér legalább három szőlőfajta borának a házasításával készül.
A borvidék mintegy 50%-án fehér borszőlő fajtákat termesztenek. Széles a fehér borok választéka. Legismertebb közülük az Egri leányka, illetve a Debrői körzetben a Debrői hárslevelű. Elterjedt fajták még az Olasz rizling, a Tramini és a Chardonnay.

További információ:

Egri Borút Egyesület
Bakondi Endre
Telefon: 06/30-945-9003