Hollókő ófalu és táji környezete (1987) Budapesttől mintegy 100 km-re festői környezetben, a Cserhát-hegység dombjai között bújik meg Hollókő. A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, akkor, a tatárjárás után épült a Szár-hegyen álló vár. Neve talán abból a legendából ered, hogy egy várúr szépasszonyt rabolt, akinek a dajkája boszorkány volt. A dajka szövetkezett az ördöggel, hogy kiszabadíthassák a lányt. Az ördögfiak holló képében elhordták a vár köveit és az itteni szikla tetején felépült Hollókő vára. A vár romjaihoz érdemes fölsétálni; kiállítás mutatja be az itt talált fegyvermaradványokat, ágyúgolyókat, kőfaragványokat. Gyönyörű kilátás nyílik innen a környező védett területre, mely a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik.
A település többször leégett, mert a épületeket a XX. század elejéig könnyen gyulladó zsúptetővel fedték. Az utolsó, 1909-es tűzvész után az eredeti formájában állították helyre a házakat, de most már vályogfallal és cseréptetővel. Jól megfigyelhető a hagyományos középkori faluszerkezet; az egyetlen hosszú utca két oldalára merőlegesen keskeny telkek futnak le. A település közepén, mint egy kis "szigeten" áll a falu temploma. A fatornyos, zsindellyel fedett római katolikus templom 1889-ben épült.
A falu 67 védett épülete jellegzetes, kontyolt nyeregtetős parasztház, melyet áttört faragással díszített deszkamellvédes tornácok kereteznek. Beosztásukat tekintve az épületek híven őrzik a XVII. századi palóc építkezési szerkezetet; 3 jól elkülöníthető helyiségből állnak. A tornácról közvetlenül a főző-étkező helyiségbe, a pitvarba lépünk. Télen aludni is itt a legjobb - a kemence padkán. A konyhához csatlakozott az éléskamra, ahol a gabonát és a mezőgazdasági eszközöket is tárolták, valamint az idős emberek hálóhelye volt. Az utcafront felőli ún. tisztaszoba a ház éke, dísze, melyet Hollókőn nem csupán a vendégek számára tartottak fönn, hanem a ház ura lakta a családjával. A család bővülésével hosszában toldottak a házhoz, így alakult ki a ma is látható épületegyüttes, melynek egyikében található a Falumúzeum. Itt tekinthető meg a házak belső kialakítása, berendezése, dísz- és használati tárgyai. A régi népi mesterségek közül a textilkészítést mutatják be a Szövőházban, ahol az ősi technikákon kívül repülő-vetélővel ellátott takács szövőszéken is dolgoznak.
Az alig 400 lelkes település lakói a palócok. Különleges nyelvjárásuk mellett őrzik, ápolják hagyományaikat, színes, gazdagon díszített népviseletüket. Nagyobb ünnepekkor ma is viselik az általában maguk készítette ruhákat. A legszebb a fiatal lányok és a menyasszonyok ünnepi viselete; a piros vagy kék selyemszoknya alatt 6, 8 olykor 10 hófehér, keményített alsószoknya látszik. Talán a leglátványosabb ünnep a hollókői Húsvét, amikor nemcsak a ruhákat, hanem a húsvéti szokásokat, népi mesterségeket is bemutatják. Sok látogatót vonz a júliusi Málna Fesztivál, a Nógrádi Folklór Fesztivál és az augusztusi Várjátékok, szeptemberben pedig a szüreti felvonulás, illetve a várban és a templomban rendezett koncertek.
Kövessen minket