A Széchenyi tér 12. szám alatt álló épület, késő barokk stílusban épült, a 18. században. 1922-től a Régészeti Múzeumnak ad otthont. A területre utaló első följegyzés 1687-ből származik. Csór Ibrahim török aga itt álló házát a jezsuiták kapták meg, majd gimnáziumot létesítettek benne. 1722-ben a jezsuita iskola mellett itt kapott helyet a város német iskolája is. Miután 1773-ban feloszlatták a jezsuiták iskoláját, az épület magántulajdonba került. A régészeti kiállítás gazdag leletanyaga Délkelet-Dunántúl történetét mutatja be az őskortól a honfoglalás koráig. A tárlatot makettek, gazdag sírmellék-leletek teszik érdekesebbé
A kiállítás kiemelkedő emlékei a Zengővárkonyból származó madonna a kőkorból, a Zókon talált madár alakú edény a bronzkorból, valamint a jakabhegyi halomsírok leletei. A Jakab-hegyen Kr. e. 1000 körül egy késő bronzkori nép élt, melyet a régészet sajátos temetkezési szokása miatt "Urnamezős kultúra" népének nevez. A halottakat elhamvasztották, a halotti máglya helyén ásott sírgödörbe helyezték a hamvakat tartalmazó urnát, melléje pedig étel, ital és különböző tárgyak kerültek. A sírok fölé kőből készült sírkápolna vagy kőpakolás- halom- épült.
Udvarában féltető alatt találhatók a városban folyt ásatások során előkerült római sírkövek és szarkofágok gyűjteménye.
Kövessen minket