Zsolnay Múzeum

A Zsolnay kerámia-gyűjtemény Pécs legrégebbi lakóházában került elhelyezésre.
A Káptalan utca 2. szám alatti épületet írásos formában 1324-ben említik először. 1476-ban Hampó Zsigmond ebben a házban létesítette Magyarország első nyilvános könyvtárát. A török megszállás alatt a mohamedán török főpap lakott az épületben. Az 1954-1955-ben zajlott restaurálás során középkori épületrészletek kerültek elő.
A kerámiagyár díszedényeit művészi kidolgozásuk és technikájuk tette egyedülállóvá. A Zsolnay-család hírnevét azzal a különleges mázzal bevont kerámiával szerezte, melyet a görög hajnal szóból eozinnak nevezett el. Zsolnay Miklós pécsi kereskedő alapította az üzemet 1853-ban, a hírnevet azonban később fia, Zsolnay Vilmos szerezte meg, aki 1900-ban bekövetkezett haláláig vezette a manufaktúrát. Nevéhez fűződnek azok a technikai találmányok, melyek világhírűvé tették a Zsolnay-termékeket. Ilyenek a Párizsi Világkiállításon aranyéremmel jutalmazott porcelánfajansz, a köz- és magánépületeket díszítő pirogránit és a már említett eozin. A sikerhez a család minden tagja hozzájárult munkájával. Zsolnay Vilmos két leánya tervezőként, egyikük férje az építészeti kerámiagyártás irányítójaként, Miklós fia pedig kereskedőként segítette a gyár működését. Az 1900 körüli időszakban a művészi díszedények gyártása élte virágkorát. 1890-1910 között jött létre egy új stílusirányzat, a szecesszió, melynek fő jellemzői a természeti formák ábrázolása, stilizáló, dekoratív vonalvezetés, síkszerű ábrázolás. Rendkívüli Zsolnay-kerámiák készültek a szecesszió jegyében, köztük számos murális munka. Meghatározó jelentőségűvé vált az építészeti kerámia gyártása. Ekkor számos fiatalt, tehetséges iparművészt foglalkoztatott a manufaktúra. Az első világháború alatt és az azt követő válságos időszakban a használati edények és az ipari porcelán termelése került előtérbe.
1928-ban, Zsolnay Vilmos születésének századik évfordulójára megnyílt a Zsolnay-gyári múzeum. A kiállítást Zsolnay Vilmos lánya, Teréz és unokája Mattyasovszky-Zsolnay Margit szervezte, rendezte be. A múzeum összesen hat helyiségből állt, ezekben került bemutatásra az építészeti kerámia, a magas tüzű zománc technika, az eozin, illetve az egyik teremben a Zsolnay Vilmos által Perzsiában és Egyiptomban gyűjtött kerámiák.
Az egykori gyári múzeum anyagára épülő kiállítás a Zsolnay kerámiagyár díszműveit mutatja be kronológiai sorrendben.