A ferencesek pécsi ittlétét először 1280 körül említi oklevél. A templom mai formájában eklektikus stílusú, az 1925-ben végzett átépítés eredményeként látható ma. Magja azonban középkori és barokk. A középkorban itt álló templomot a törökök dzsámivá alakítottak át. Ez volt Memi pasa dzsámija. Evlia Cselebi török utazó leírásából tudjuk, hogy a Memi pasa dzsámija mellett álló épületben, mely egykor a ferencesek kolostora volt, medresze, azaz főiskola működött. A híres utazó elbeszélése szerint ólom tetejű, háremet, minaretet és imahelyet magába foglaló épület állt itt. A török uralom elmúltával a ferencesek visszakapták a templomot és a kolostort, majd 1720-ban elkezdték az újjáépítést. Eladták a dzsámi ólom tetejét, hogy abból fedezzék az építkezést. 1737-ben el is készült a templom és a kolostor. Az 1880-as 1890-es években majd 1925-ben átalakították, eredeti barokk tornya azonban ma is áll. Az épületegyüttes a pécsi barokk legszebb alkotása. Timpanonos homlokzatát Gebauer Ernő festménye díszíti. Belsejében részben megmaradt a barokk berendezés. A főoltár kép "Assisi Szent Ferenc elragadtatását" ábrázolja, mely 1737-ben készült. A Szent Anna-oltár 1758-ból, a Szent Antal-, Borbála- és Katalin-oltár, valamint a szószék 1768-ból való. A sekrestye intarziás szekrényei Jani Lukács szerzetes munkái 1745-ből. Az adventi időszak közkedvelt pécsi látványossága a templomban minden évben felállításra kerülő életnagyságú faragott faszobrokból összeállított Betlehem, mely méretében egyedülálló az országban. A templomhoz kripta is tartozik, melyben több mint 300 elhunytat temettek el.
Kövessen minket