A Jakováli Hasszán pasa által alapított dzsámi a 16. század második felében, a Szigeti kapun kívül épült fel. A dzsámit a helyreállításkor eredeti rendeltetésének megfelelően rendezték be. Magyarországon ez az egyetlen olyan török kori imaház, mely minaretjével együtt maradt épen. A dzsámi négyzet alaprajzú, kupolája kívül nyolcszögű, belül kör alakú dobon ül. Az észak-nyugati sarkán emelkedik a minaret, a dzsámi maga dél-keleti tájolású, Mekka felé fordul.
A török kiűzése után Nesselrode pécsi püspök 1702-1732 között a dzsámit kápolnává alakította át Nepomuki Szent János tiszteletére szentelve. Az épületet kívülről barokkosította, belül énekkarzatot építtetett. Ekkor bontották le az előcsarnokot, és a kápolnához hozzáépítették az akkor még földszintes kórházat.
A kápolnává alakított dzsámi restaurálását 1956-ban kezdték meg. Ekkor kissé kiszabadították az épületek szorításából, elbontották a barokk toldásokat, és az eredeti padlószintet is visszaállították. 1971-72-ben feltárták a dzsámi együtteshez csatlakozó hajdani derviskolostor maradványait, és rekonstruálták az eredeti kapubejáratot. A dzsámit a helyreállításkor eredeti rendeltetésének megfelelően rendezték be. Magyarországon ez az egyetlen olyan török kori imaház, mely minaretjével együtt maradt épen. A dzsámi négyzet alaprajzú, kupolája kívül nyolcszögű, belül kör alakú dobon ül. Az észak-nyugati sarkán emelkedik a minaret, a dzsámi maga dél-keleti tájolású, Mekka felé fordul. A falakat két szinten szimmetrikusan elhelyezett szamárhátíves ablaknyílások törik át. A kőkeretek és a vasrácsok az eredetiek mintájára készült másolatok. Az 1975-ben befejeződött restaurálás és helyreállítás után állandó kiállítás nyílt, az akkori török kormány által adományozott tárgyakból.
A főbejáraton belépve, az első helyiségben tabló mutatja be az épületegyüttest működtető táncoló (mevlevi) dervisek életét és történetét. A térképek pedig a török hódoltság történetét illusztrálják. Török fegyvereket, valamint a török építkezés emlékeit is láthatjuk, de a keleti rézművesség és fazekasság is bemutatásra kerül a kiállítási tárgyakon keresztül. A második helyiség galériáján a török textilművesség remekeit csodálhatjuk meg, de itt kaptak helyet a művészet, a zene, az irodalom, a tudomány tárgykörével kapcsolatos emlékek és ábrázolások is. A dzsámi eredeti bejáratához vezető folyosón Mohamed próféta életének jeleneteit ábrázoló miniatúrák reprodukciói sorakoznak. A dzsámi berendezése megfelel a vallási szertartások előírásainak, így rendszeresen használja a város csekély lélekszámú moszlim közössége.
A mihráb előtt imaszőnyegek vannak, mellette kétoldalt gyertyatartók állnak. A mihrábtól jobbra a mimber (szószék), baloldalt az ún. kürszű (igehirdető hely) látható, melyek rózsafából készültek. A dzsámi eredeti falfestményeinek és feliratainak egy részét is sikerült feltárni és bemutatni. A bejárat két oldalán léckorláttal elkerített pódium jelzi az asszonyok helyét, melyek ugyancsak szőnyegekkel borítottak. Az udvarban az épületet övező egykori török temető néhány sírköve lett jelképesen elhelyezve.
Kövessen minket