Építészeti elvei és a keresztény liturgiát szolgáló adottságai miatt a Pálos templom a modern magyar építészet egyik legszebb alkotása. 1937-ben készült el Weichinger Károly tervei alapján. Ebben az időben szerte az országban erős törekvések mutatkoznak az egyházi építészet megújítására. Ennek jelentős része a pécsi Pálos templom megépülése. A templom 40 méter hosszú, 15 méter széles, belső magassága 8 méter, háromhajós elrendezésű. A 26 méter magas különálló, lapos tetős harangtornyot a templommal árkád köti össze.
Építészeti elvei és a keresztény liturgiát szolgáló adottságai miatt a Pálos templom a modern magyar építészet egyik legszebb alkotása. 1937-ben készült el Weichinger Károly tervei alapján. Ebben az időben szerte az országban erős törekvések mutatkoznak az egyházi építészet megújítására. Ennek jelentős része a pécsi Pálos templom megépülése. A templom 40 méter hosszú, 15 méter széles, belső magassága 8 méter, háromhajós elrendezésű. A 26 méter magas különálló, lapos tetős harangtornyot a templommal árkád köti össze.
A templom előtt "Szűz Mária a Világ királynője" című Zsolnay kerámiából készült szobor áll, a templommal szemben pedig Victor Vasarely színes térplasztikája kapott helyet.
A templom bronzból készült oltára Szent Imre herceget ábrázolja, amint Szűz Mária előtt térdel. A jobb oldali hajóból nyíló kápolnában Remete Szent Pál képe látható, mely az első pálos templomból származik.
A pálos rendet Boldog Özséb alapította 1252-ben, amikor a Pilis hegységben élő remetéket egy közösségbe gyűjtötte össze. Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, melyet a Szentszék 1308-ban hagyott jóvá. A pálos rendet különösen támogatta Károly Róbert, Nagy Lajos és Mátyás király.
A rend névadója, Remete Szent Pál, 228-ban született. Egy sziklabarlangban élt kilencven évig Alsó-Egyiptomban, a sivatagban, életét az imának, a vezeklésnek és a szenvedésnek szentelve. A legenda szerint csak kenyeret és datolyát evett, amit egy holló vitt neki. Ezért látható a Pálos rend címerében a holló és a datolyapálma. Szent Pál halála után megalapították a Sínai félszigeten a máig fennálló kolostort, melynek szabályait követve széleskörű mozgalom bontakozott ki Európában a 13. században.
Bertalan pécsi püspök a 13. században szervezte meg a kolostort, egybegyűjtve a város környéki erdőkben és barlangokban élő remetéket. A rend tagjai templomot építettek a Jakab-hegyen, s déli oldalához is ekkor épült kolostor, szabályos négyszög alakban. A kolostor kerengőjében körbesétálva jól kivehetők egykori helyiségei a cellák, étkező és a ciszterna
Az 1970-es évek végén történt a régészeti kutatás, műemlékvédelmi állagmegóvás. Jól megfigyelhető a kolostor közelében egy kis tó medre, amelyet valószínűleg a szerzetesek alakítottak ki. Az 1930-as évek végén a pálosok remeteházat építettek fel itt, ennek maradványain esőbeálló épült. Érdemes tehát a Mecsek turistaútvonalain gyalogosan ellátogatni a Jakab-hegyre, a középkori pálos kolostor romjaihoz. A Rend a remeteség szellemét, a hazáért való engesztelés gondolatát és a Szűzanya (Miasszonyunk Mária, vagy a Magyarok Anyja) tiszteletét hirdeti. Magyarországon ma mindössze 23 tagot számlál. Pálosok gondozzák a világhírű czestochowai kegyhelyet.
Kövessen minket