Szent István király 1009-ben alapított püspökséget Pécsett. A helyszín kiválasztásánál szerepet játszhatott, hogy ekkor már állt itt egy templom, amelyet 870 körül Liupramm salzburgi püspök szentelt fel. A 11. században azonban leégett a templom, és helyére épült a háromhajós, kéttornyú román stílusú bazilika. A köré szerveződő épületekből az ezt követő évszázadok alatt alakult ki a püspökvár.
A Püspöki Palota eredete is a 12. századra nyúlik vissza. Első lakója a frank Bonipert, a második a magyar Mór püspök volt. Később, a 15-16. században reneszánsz stílusban átalakították, majd 1751-1770 között Klimó György püspök teljesen átépíttette. Az északi és keleti szárny ekkor kapta második emeletét, és meghosszabbították a déli szárnyat. A homlokzat egységes barokk kialakítású lett. 1838-1852 között a keleti homlokzatot neoreneszánsz stílusúra formálták. A déli oldal hat kőkeretes reneszánsz ablakának maradványait 1965-ben fedezték fel. A Dóm térre néző egyemeletes rész homlokzatát erőteljes párkányok és faloszlopok tagolják. Két kapuja között az emeleten bábos korlátú erkély látható. A bejárattól balra, egy jelképes erkélyen áll Varga Imre alkotása, Liszt Ferenc pécsi koncertjének emléket állító lemezplasztika.
A Püspöki Palota a nyári hónapokban minden hét csütörtökén látogatható. E napokon nyitva áll az érdeklődők előtt a szalon, a várakozószoba, a magánkápolna, magánkönyvtár, az ebédlő, a konferenciaterem és a Habsburg-szoba.
Kövessen minket