A középkori templomot a törökök dzsámivá alakították. A város visszafoglalása után Ágoston-rendi szerzetesek kapták meg az épületet és 1702-ben megkezdték az átalakítást. Az 1750-es tűzvész után újjáépült. A sokszögű boltozott szentély, az ahhoz délről nyíló boltozott kápolna, valamint az orgonakarzat és a torony ebben az időben épült. A templom egyhajós, csehsüveg-boltozattal. A sekrestyét 1935-ben építették. A "Fájdalmas Szűz-oltár" a bécsi Martin Fischer műve a 18. századból. A falfestmények jórészt 1936-ból valók. A szentély középső falfestményeit Gebauer Ernő 1941-ben, a szentély két oldalán lévőket Gádor Emil ugyancsak 1941-ben készítette. A mellékoltár barokk képei figyelemre méltóak. A szép faragással díszített ostyatartó szelence 1727-ből való. A templom nyugati homlokzatát erőteljes lizénák tagolják, fülkeszobrok díszítik, s rajta emelkedik a torony. A déli homlokzaton három török ablak látható.
2004. szeptemberétől toronyzene csendül fel az Ágoston téri katolikus templom tornyából.
A harangjátékra feldolgozott dallam a bányászok egyik legünnepélyesebb dala, mely a 19-20. században, Európában bányászhimnuszként is közismert volt.