A török korban a hódítók lerombolták, dzsámivá alakították a keresztény templomokat, ugyanakkor szerb püspökséget állítottak fel azon nagyszámú szerb zsoldosnak, akik a seregeikben szolgáltak. A török uralom idején a katolikus papság köteles volt adót fizetni a szerb püspökségnek. Az írásos dokumentáció szerint Pécsett is volt ebben a korban szerb ortodox templom, de később kocsmának alakították át. A ma álló Oszlopos Szent Simeon kápolna inkább imaháznak nevezhető, hiszen egy lakóház e célra történő átalakításával jött létre. Felszentelésére 1949-ben került sor. Az államosítás ezt az épületet sem kerülte el, a görögkeleti szerb egyház csak 1998-ban kapta vissza imaházát.
A Zrínyi utcai szerb ortodox kápolna különlegessége a Szentendrétől kapott egész falat betöltő ikonosztáz, mely a tizenkét apostolt ábrázolja, de jelentős értéket képviselnek az egyházi szláv nyelven írt Oroszországban nyomtatott misekönyvek.
Az egyházközség jelenleg is működik, napi rendszeres istentiszteletekkel, vasárnap liturgiával. Nem csak a szerbek látogatják, de az itt tanuló görög diákok is. A kápolna nevét Oszlopos Szent Simeonról kapta, aki a remeteségnek azt a különös formáját választotta, hogy nem barlangba vagy kunyhóba húzódott vissza, hanem oszlop tetejére költözött. Az 5-10 méter magas kőoszlop tetejére feltettek egy kőlapot, ezt korláttal vették körül, s a remete ott fenn imádkozott, vezekelt, böjtölt. Lakóhelyét egyre magasabb oszlopokra cserélte. Közülük a legutolsó, vélhetően mintegy 20 méter magas volt. Összesen mintegy negyven évet tölthetett az oszlopokon.
Kövessen minket