A Xavéri Szent Ferencről elnevezett templomot a 17. században már ott lévő kápolna helyén 1739-ben építették a jezsuiták. Az egyhajós építmény homlokzata rokokó formákat mutat, tornya hagymasisakos. Eredeti berendezéséből csupán finom faragású rokokó szószéke maradt meg. Az eredetileg római katolikus kápolnát jelenleg a görög katolikus hívek használják.
Xavéri Szent Ferenc a jezsuita misszió tulajdonképpeni megalapítója, ugyanakkor az újkori misszió történetének legnagyobb alakja is volt, példája ezreket vonzott maga után a missziókba. A baszk származású nemes ifjú 1530-ban a párizsi egyetemen tanult, majd Isten hívó szavára megtagadta minden földi vágyát, és honfitársa, Loyolai Ignác társaságához csatlakozva, letette a szegénységi és tisztasági fogadalmat. Velencében 1537-ben szentelték pappá. Indiától Japánig szinte az egész Távol-Keletet bejárta, hogy a keresztény hitet hirdesse. Fél évszázad sem telt el halála után, és Xavéri Ferencet V. Pál pápa boldoggá, XV. Gergely pápa 1622-ben szentté avatta. XIV. Benedek pápa 1748-ban India és az egész Távol-Kelet védőszentjévé tette. 1927-ben XI. Pius pápa a földkerekség minden misszióját oltalmába ajánlotta, Xavéri Szent Ferenc tehát a misszionáló Egyház védőszentje lett.
Kövessen minket