A Nagyszebenben 1906. augusztus 13-án született szobrászművész fiatal korában festőnek készült. 1931-től kezdett el szobrokat készíteni, előbb fémből, fából, majd 1933-tól kőből. A nagyon érzékletesen megmunkált szobrain a mítosz és a történelem olvad egybe, véglegesen leegyszerűsített természeti formákkal. Ez jellemző a Meteorológiai Obszervatórium udvarában 1960-ban felállított alkotására is. A felhőn fekvő nő egy napkorongot tart a kezében. A szobor elhelyezése kelet – nyugati tájolású. A szobrászművész munkáját 1954-ben Munkácsy, 1957-ben pedig Kossuth-díjjal ismerték el.