A 14. század. második felében a Lackfiak felépítik birtokukon az öregtoronyból és csatlakozó épületszárnyból álló lovagvárat. 1397 után a vár és a birtok Zsigmond királyra száll. Zsigmond király, később német-római császár gyakran tartózkodott itt, Uralkodókat és követeket fogadott a négy saroktornyos várkastéllyá alakított épület falai között. 1467 után Mátyás király a vértesi vadászatok alkalmával szívesen időzött Tatán. 1543-ban foglalta el először a török. A végvárrendszer részeként a török háborúk alatt 15 ostromot élt át. Közben az épületet átalakították és korszerű védművekkel vették körül: a ár védelmét a rondella, a három olaszbástya és kívül a vizes árok látta el. A várat és a birtokot 1727-ben gróf Esterházy József vásárolta meg. A XIX. Század során az épületet megszilárdították, homlokzatait romantikus , majd historizáló anyaga stílusban alakították át.