Tihany középkori eredetű, hagyományos kultúrája az 1950-es évekig élőnek mondható. A vár, ill. az apátság birtokán dolgozó tihanyi lakosok jellemzően szegények voltak, ez építészetükben is megmutatkozott. Gyakran egy telken több egyszoba-konyhás zsellérházat is építettek. A házakban jellemzően középen volt a füstös konyha - a füst a kémény nélküli háztetőn és az ajtón távozott - amit a 19. században felváltott a szabadkéményes, füstelvezetésű konyha. A konyha mellett volt egy szoba, a másik oldalon a kamra, pajta és istálló. A konyhában kemencével, a szobában ún. szemes cserépkályhával fűtöttek. A házak fala sövényfonású tapasztott fal, fehérre meszelve és sárba rakott jellegzetes szürke színű tihanyi bazalttufa kőfal, fedele nád. Bútorzata több korosztályt kiszolgáló keményfából készült. A számos műemlék jellegű házból ma eredeti állapotban, berendezve látogatható a Pisky sétányon az ún. parasztgazda háza, és a hálászcéh háza, a Batthyány J. utca végén a fazekasház, a többi védett ház ma is lakott vagy egyéb turisztikai célokat szolgál.