Történelem

A magyar költészet prófétikus alakja Petőfi Sándor már a XIX. században így örökítette meg városunkat, s ez a jelző tovább él napjainkban is. De vajon miért őrizhette meg több évszázadon keresztül ez a Magyarország közepén található szép város ezt a kitüntető címet Talán azért, mert sikerült harmóniát teremteni a múlt emlékei, a történelmi hagyományok, a jelen és a jövőbe mutató fejlesztések közöt .Kiváló infrastruktúra, pezsgő gazdaság, vonzó, védett természeti táj, nagy tudású, rendíthetetlen jellemű és kreatív emberek, példás szorgalom, és küzdeni tudás. Talán ezekkel lehetne legfrappánsabban jellemezni városunkat

Kecskemét Magyarország szívében, a Duna-Tisza közti homokhátságon, Budapesttől délre, 86 kilométerre, fekszik. A város ősi magját a kereskedelmi útvonalak találkozásánál létrejött település jelentette.

Történelmünk során írók, tudósok, híres utazók egyaránt rácsodálkoztak Kecskemétre: hogyan lehetséges, hogy a puszta homokon virágzó mezőváros alakult ki? E kérdésre a múlt adja meg a feleletet.

Kecskemét kedvező földrajzi helyzetét kihasználva vámszedő és vásározóhelyként hamar kiemelkedett a környező települések közül. Anjou Nagy Lajos király egy 1368-ban kelt oklevele már mezővárosként említi. A török hódoltság idején a környező elpusztult falvak lakóinak is menedékül szolgált a város.

Első kézműves céhei a XVI. században alakultak. A város nagyhatárú birtokain és pusztáin külterjes állattartás, pásztorkodás folyt, mely a tőzsérek révén messze földön híressé vált. A földesúri függéstől a XIX. század első felében önerejéből váltotta meg magát Kecskemét lakossága. Ekkor kezdődött a város birtokainak parcellázása és az első állandóan lakott tanyák létrejötte.

A XIX. század második felében a tanyák lakossága oly mértékben gyarapodott, hogy a századforduló éveiben már a lakosság fele tanyán élt.

A fejlett mezőgazdaság és a kiegyezést követő ipartelepítés tette lehetővé a nagyarányú városfejlesztést a XIX. sz. második felében: az egykori mezőváros szecessziós palotákkal díszes főterével elindulhatott a nagyvárossá alakulás útján.

Több mint 100 éves múltra tekint vissza a kecskeméti szőlő- és gyümölcskultúra tudatos fejlesztése, a nagyarányú telepítések, valamint a szőlő- és gyümölcstelepítők tevékenysége. Ennek eredményei tették lehetővé, hogy az addigi mezőváros a századfordulóra impozáns középületekkel rendelkező nagyvárossá vált. A történelem viharait átélt város központi földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyét az 1960-as évektől tudatosan állította fejlődése szolgálatába: az ipartelepítés és a közintézmények alapítása-építése révén a lakosság száma rohamosan nőtt, a művészeti műhelyek letelepítésével pedig kulturális értékekben gazdag nagyvárossá vált.

Kecskemét gazdasági struktúráját korábban főleg mezőgazdasági-, illetve mezőgazdasággal kapcsolatos feldolgozó ipar /konzervipar/ illetve kereskedelem jellemezte.

Kecskemét 1950 óta Bács-Kiskun megye székhelye, 108 ezer lakosa van, dinamikusan fejlődő ipari, kereskedelmi és kulturális központ.

Gazdasági jelentőségére és munkaerő felszívó erejére jellemzően a város lakossága az 1960-as 57.000 főről 1998.-ra 108.180 főre emelkedett, mely együtt járt, - a város történelmileg kialakult szerkezetét lényegében megőrző - nagy arányú lakás- és közintézmény építkezésekkel. A város jelen - és jövőbeni fejlődését az 1989-90.-es évektől a társadalmi - gazdasági változások adta lehetőséget kihasználó és Kecskemét adottságait felmérő belföldi, és külföldi tőke megjelenése és a gazdasági életben meghatározó szerepe biztosítja.

A korábbi nehézipari tevékenység igen kis térre visszaszorulva lényegében megszűnt, helyét a magántőke befektetésekből táplálkozó élelmiszer feldolgozó (gabonaipar, konzervipar, baromfiipar), illetve a multinacionális vállalatok üzemeiként létesült szerelő-feldolgozó jellegű könnyűipar tevékenység váltotta fel (nyomdaipar, cipő- és ruhaipar, gépipar stb.)

A város önkormányzati szinten ezt a folyamatot minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni és továbbfejleszteni szándékozik.

A térség és az ország életében betöltött gazdasági - regionális szerepkört erősíti az M5-ös autópálya 1998-as átadása, mely Kecskemétet bekapcsolja az európai úthálózati rendszerbe.

Az ipari tevékenység mellett meghatározó a városban a kereskedelmi szektor, melyet a nagy áruház láncok PÓLUS-, TESCO, PRAKTIKER-, METRO, BAUMAX megtelepedése, valamint a helyi UNIVER reprezentál.

A város a zene, a képzőművészet és az animáció nemzetközi hírű műhelyeinek, egyedülálló gyűjteményeknek és elismert tudományos intézeteknek is otthont ad, amelyeknek feladata művészeti - és kulturális értékeink megőrzése és bemutatása. Mindezek mellett Kecskemét évről - évre visszatérő fesztiválok egész sorával várja a látogatókat.