Miskolc területe - régészeti leletek alapján alátámasztva - már ősidők óta lakott, egyben a legrégebben lakott terület Magyarországon. A 70 ezer éves leletek bizonyítják ezeket a tényeket, tehát nem csak Magyarország, hanem Európa legrégebben lakott területei közé tartozik. Az első őslakók a gotinok voltak, később kevert etnikumú lakosság telepedett le itt, a mai diósgyőri vár helyén pedig már a honfoglalás előtt földvár állt. A város egy nemzetségről, a Miskócról kapta a nevét, először 1173 körül említik így. 1312-ben elveszítettük a területet, majd a Széchy családnak adományozták a földet és ők szereztek először a városnak jogokat. Mezővárosi rangra Nagy Lajos emelte 1365-ben, ekkor újították fel a várat is. 1848-ig a város királyi tulajdonban volt, majd 1435-ben pallosjogot kapott Zsigmond királytól.
A város rohamos és látványos fejlődés mezejére lépett, gyarapodott a lakosok száma, egészen addig míg 1544-ben a törökök fel nem égették a várost. A diósgyőri várat bár sikerült visszafoglalni 1674-ben, a törökök 1678-ig adóztatták Miskolcot. A török kivonulása után ismét fejlődésnek indult a város, céhek jöttek létre és a lakosság létszáma újra felfelé ívelt.
Ezután újabb nehézséges idők következtek, 1706-ban az osztrákok kifosztották és felégették a várost, majd pár évvel később kolera pusztított, melyben sokan meghaltak. Miskolc ezután ismét felvirágzott és itt kezdték meg a megyeháza felépítését. Népszámlálást először 1786-ban végeztek, ekkor 14.179 lakost jegyeztek fel.
Sok jelentős épület épült ezekben az időkben (18. és 19. század), így például az új megyeháza, a városháza, számos iskola, színház, zsinagóga, templomok. A városban megkezdődtek az első infrastruktúrális munkálatok, megépült a vasútvonal Hatva és Miskolc között. A sok jó mellé sajnos ismét társult rossz is, a várost újabb csapások érték: kolerajárvány és árvíz pusztított a városban.
Az 1886-os közigazgatási rendezés után Magyarország egyetlen városa Miskolc volt, mely a folyamatos és rohamos fejlődésének köszönhetően 1909-ben törvényhatósági jogú várossá alakult át. 1902-ben ennek következtében megalapították a Büntetés végrehajtási intézetet a városban. A Trianon után rengetek menekült tódult be a városba és ezzel együtt az addigi régióközpont Kassa feladatait is át kellett vállalnia.
Bár a város fejlődésnek indult ismét, a következő világháború újra csapást mért a városra, az első légitámadás 1944-ben érkezett Miskolcra, ugyanebben az évben elfoglalta a Vörös Hadsereg Miskolcot.
A második világháborút követően több várost is hozzácsatoltak Miskolchoz, majd ide hozták a Bányászati Akadémiát is. 1980-as évekre az ország második legnagyobb városává nőtte ki magát 200 ezer lakosával. Az 1990-es években azonban a népesség csökkent, a város ipara hanyatlásnak indult és átvette tőle az ország második legnagyobb városa címet Debrecen.
A 2000-es évektől a város folyamatosan fejlődik, szépül, több pályázaton értékes helyezést ért el, díjat és címet nyert.
Kövessen minket