Püspöki és megyeszékhely lévén Veszprém évszázadok óta egyházi és közigazgatási központ szerepet töltött be a térségben, polgári jellegét pedig a múlt század közepéig őrizte. Az 1970-es, 80-as évek szocialista városfejlesztése és iparosítása erőltetett programokkal csaknem duplájára növelte a lélekszámot, ezzel együtt Veszprém vegyi- és nehézipari kutatási központtá is vált.
A rendszerváltás és az iparszerkezet átalakulása után előtérbe kerültek a város kulturális, turisztikai és humán értékei, történelmi hagyományai. A közéletet a különböző helyi politikai és civil szervezetek kezdeményezései határozzák meg, miközben az egyházak is visszanyerték közösségformáló szerepüket. Ezek hatására ma már egészen mást jelent veszpréminek lenni, mint akárcsak két évtizeddel ezelőtt. Jól reprezentálja mindezt a Veszprémben fellelhető számos öntevékeny szervezet is, melyek közösségteremtő ereje és aktivitása jelentősen meghatározza a város arculatát, hangulatát. A civilek városszeretete és identitása azonban nem választható el a szűkebb – épített és természeti – környezettől, a közvetlen lakóterülettől sem. Veszprémben 14 városrészt és további 11 területi egységet kölönböztetünk meg.
Kövessen minket