Amint kikanyarodunk a Szabadság térről az Óvári Ferenc utcára, a távolból egy mesébe illő épület tűnik elő, az Angolkisasszonyok zárdája és intézete. Ranolder János püspök építette 1860-ban ezt a neogót épületcsoportot, melyet aztán a kor legjobb lánynevelő rendjének adományozott.
A főépületet a szűk Iskola utcából nyíló parkon keresztül közelíthetjük meg. Egykor e falak között alap- és középfokú oktatás mellett tanítóképzés is folyt. Ma szintén általános és középiskolának otthont nyújtó épület mellett nyúlik az égbe a Regina Mundi- templom karcsú tornya. A romantikus stílusú egyházat 1924-ben egészítették ki a Jézus Szíve kápolnával.
Innen a meredeken emelkedő Dózsa György úton jutunk fel a Jeruzsálem-hegy tetejére. Miközben kaptatunk felfelé, s elhagyjuk a Városi Művelődési Központ modernista épülettömbjét, egy igazi természeti ritkaságot láthatunk a Dózsa György út 4. szám alatt. A kispolgárház kerítésénél nő a város egyetlen tiszafája. Ezt a sziklás hegyet az 1700-as évek elején a püspök által a várból kiűzött reformátusok népesítették be, akik "minden hívő menedékéről, a mennyei Jeruzsálemről" nevezték el. Érdemes a jobb oldalon nyíló Kopácsy térről meredeken a Jókai utca irányában lerohanó Bem és Festő utcácskákba letérni, ahol hamisítatlan történelmi hangulattal találkozunk, a zegzugos, girbegurba, szűk utcák mintha semmit nem változtak volna az 1800-as esztendők óta; minden szépségüket megőrizték.
Visszatérve a Dózsa útra, pár száz méterre a református püspöki rezidenciát és templomot találjuk egy parkban. A kiűzetés után itt emeltek imahelyet maguknak a kálvinisták. A hatalmas fák között az útról alig látható az épület, amely pontosan szemben van a várhegyen álló egykori templomukkal, mintha ma is azt figyelné.
A parktól nem messze a túloldalon látható veszprémi közélet egyik legnagyobb városfejlesztőjéről, a tűzoltók patrónusáról, dr. Óvári Ferencről (1858-1938) elnevezett, figyelőtoronnyal ellátott tűzoltólaktanya. A régi Veszprém legnagyobb ellensége a tűz volt, mert az állandóan fújó erős északi szél pillanatok alatt lángtengert "varázsolt" egyetlen parázsból is. Ez a katasztrófa legtöbbször a Jeruzsálem-hegyet pusztította.
Innen meredek dolomitfalak között jutunk ki városunk egyik jelképéhez, az 1938-ban épített Szent István Völgyhídhoz, köznapi nevén a Viadukthoz, mely a Jeruzsálem-hegyet köti össze a Temetőheggyel. Közepén, baloldalon egy kis pihenőhelyet találunk, itt feltétlenül álljunk meg, hiszen Veszprém két legszebb panorámája tárul elénk: balra a Fejes- és Betekints-völgy zöldje és a Séd patak, a háttérben a Csatár- és Menyekei-hegy, jobbra a Bakony, ha pedig megfordulunk, akkor a vár teljes képe. A hidat a Temetőhegy felől a Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola, az egykori Rohonczi-kúria "zárja le". Jobbra a Szent László-templom látható. Helyén a középkorban egy nagyobb (Antiochiai Szent Margitnak szentelt) templom állt. A vár alatt a völgyben a Davidikum sárgállik.
Innen leereszkedhetünk a Fejes-völgybe és eljuthatunk az Állatkerthez, a várhoz, vagy visszafordulva visszasétálhatunk a Szabadság térre.