Rábaszentmiklós

A rábaközi település római katolikus temploma a XII. század második felében épült. A háromkaréjos, román stílusú templom, amelynek a negyedik karéja helyén áll a XVII. századi torony, szinte egyedülálló építészeti megoldás. A csaknem azonos alapterületű három karéj a Szentháromságot jelképezi.

A falu közepén látható a Győr visszafoglalása emlékére (1598) állított oszlop, az úgynevezett győri kereszt.

Búcsújáró helyek: Csorna, Osli, Tétszentkút, Szany, Máriakálnok

A csornai premontrei prépostságot 1180 körül alapította a gróf Osl család. A templom középkori eredetű, azonban 1774-1786 között Haubt morva építész a ma látható barokk stílusra alakította. A reformáció kezdetétől 1694-ig, a premontreiek visszatéréséig a prépostság világiak kezén volt.

A Szerecsen Mária kegykép, amely feltehetően a chestochowa-i kegykép egy változata, a csehországi Grádicsból került Csornára 1757 körül. Számos csodálatos gyógyulás történt a kép előtt, s ennek hatására indultak meg a zarándoklatok a kegyképhez.

A templom búcsúja május utolsó napján van.

Osliban az első templomot Kanizsai János esztergomi érsek építette 1390-ben Szűz Mária tiszteletére. A templom csodatévő Boldogasszony képét nagy tisztelet övezte, de a protestáns Nádasdyak a templomot és a kegyképet elpusztították. Az Esterházyak építették újjá a templomot. Esterházy Pál nádor 1690-ben Kismartonból hozta ide hársfából készült Szűz Mária-szobrát. A szobor előtt számos gyógyulás történt, amelyeket a fogadalmi ajándékok is jeleznek. A hívek a Rábaköz Védasszonyának is nevezik.

A főbúcsút Kisboldogasszony (szeptember 8.) utáni vasárnap tartják.

A tétszentkúti hagyomány szerint 1715-ben egy császári katona, Ailert Keresztély olyan álmot látott, hogy betegségéből a téti erdő forrásánál fog meggyógyulni. Miután ez megtörtént, a forrás mellé egy kis kápolnát épített, amelyben a Segítő Szűzanya képének másolatát helyezték el. A csodás gyógyulások híre indította el a búcsújárásokat. A kápolna helyén épült fel a szentkúti templom 1715-1744 között. Rokokó főoltárán a Segítő Szűzanya kegyképe fölött van a patrónus szent, Páduai Szent Antal megkoronázott képe.

Fő búcsúja szeptember 12-én, Mária napján van.

A szanyi kápolna 1753-ban épült, 1901-ben bővítették és színes üvegablakokkal látták el. A kutacska helyén állt egykor az a vadkörtefa, amely a hagyomány szerint január havában a hólepte, zúzmarás fák között kivirágzott. A vadkörtefa Szent Annát példázta, virágai pedig Szűz Máriát. Az akkori megyés püspök engedélyezte a hívek kérésére a csodás helyen kápolna építését. Ajándékul rézre festett képet küldött, amely Szent Annát, Szent Joakimot és a fiatal Szűz Máriát ábrázolja. Ezt a képet tisztelik azóta is a kápolnában. A szanyi hívek az építéshez szükséges minden anyagot kézben vittek ki az erdőbe imádkozva, énekelve. A kápolna azóta is a Rábaköz egyik meghatározó lelki központja.

Fő búcsúja Szent Anna napot (július 26.) követő hétvégén van.

Máriakálnok ősi lakói németek voltak. A máriakálnoki búcsújárás kezdete a XVI. századig nyúlik vissza. A gyógyító erejűnek tartott, a falun kívül található kutat a vándorok gyakran felkeresték. A legenda szerint egy kálnoki halász hársfából faragott Mária-szobrot fogott ki a Dunából, s tiszteletére a forráskút közelében kis kápolnát épített.

Viczay János földesúr 1663-ban az előző helyére új kápolnát építtetett Sarlós Boldogasszony tiszteletére. Az 1873-as pusztító tűzvészben csak a szobor maradt meg, a kápolnát Zalka János győri püspök építtette újjá. Ekkor a szobrokat koronával látták el, Mária kezébe ezüst kormánypálcát tettek.

A legnagyobb búcsújáró napok: Szentháromság vasárnapja és Kisboldogasszony (szeptember 8.) utáni vasárnap.