Szigetköz

A Szigetköz a győri medencének az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna által határolt, természeti értékekben bővelkedő kistája, ahol egyben Magyarország legnagyobb – dunai - szigete található. A Szigetköz települései kerékpárral és vízen is megközelíthetőek és bejárhatók. A környéken kedveltek az ökotúrák, melyek keretében a védett természeti értékeket, a vidékre jellemző növény- és állatfajokat ismerhetik meg az érdeklődők. Számos településen kölcsönözhető kerékpár vagy éppen kajak, kenu és csónak. A Szigetköz a horgászok paradicsoma is egyben. A szigetközi hagyományokat felelevenítése céljából gasztronómiai rendezvények (pl. Véneki halászléfőző verseny) és a Szigetközi Aranymosó Fesztivál színesíti a térség kulturális kínálatát.

A környék települései bővelkednek érdekes látnivalókban.

Ásványráró középkori eredetű római katolikus templomáról híres, amelynek fő nevezetessége a XIV. századból fennmaradt keresztelőmedence. A település Győr felőli részén áll a híres, műemlék jellegű Kálvária, melyet gróf Apponyi Lázár barokk stílusban építtetett 1738-ban. A Kálvária mellett álló fekete nyár védett természeti érték, az 550 cm kerületű fa kb. száz esztendős. Ásványrárón kiváló horgásztanya is várja a horgászat szerelmeseit.

Ásványráró és Hédervár között található a Rárói-Vadaskerti erdő és a Bokrosi-ér alsó szakaszának melléke. A vadaskerti erdőben még sok olyan, középhegységből és dombvidékről lehúzódó faj megtalálható, amely az Alsó-szigetközben már nem. A Dunát az ármentett oldalon vizes élőhelyek sorozata – Gyűrűs-ér melléke, Varas-tó, Sárcsás-tó – kíséri. Az erekké zsugorodott egykori Duna-ágak gazdag madárvilágnak adnak otthont.

Hédervár nevezetessége a ma szállodaként működő Héderváry-kastély és angolparkja; a kastély mai formáját a XVIII. században nyerte el. A Boldogasszony-kápolna a XV. század elején épült, és a Héderváry család temetkezési helye volt. A XVII. században loretói oldalkápolnát építettek hozzá. A Boldogasszony kápolna mellett álló tekintélyes méretű, kb. 700 éves kocsányos tölgy Árpád fája, amelyet a néphit ezerévesnek tart.

Dunaszegen a Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt templom XVIII. századi barokk főoltára érdemel figyelmet. A falu másik látnivalója az ún. homokgödri „kis kép”, mely a község négy védőszentjének – Flórián, Vendel, Borbála és a Havas Boldogasszony – emlékoszlopa.

Győrladamér templomának érdekessége, hogy csak 1946-ban építették egy hajdani urasági magtárból. A Somos-erdőn védett, egyedülálló növényritkaságokat lehet látni, a Szavai-csatorna pedig kitűnő horgászhely.

Győrújfalu mellett a Lajma nádas az Alsó-Szigetköz legnagyobb nádasa, és figyelemre méltó az ártéri keményfa-ligeterdő is (lásd alább).

Lébény az egykori bencés apátság 800 éves templomáról híres (lásd alább).

Vámosszabadi nevének két tagja azt sugallja, hogy hajdani két falu épült össze. Vámosszabadi lakói egykor hallal adóztak, és a település ma is a horgászok paradicsoma. A falu közepén található a szépen kiépített, gondozott, sportot, turisztikát, rekreációt egyaránt szolgáló horgásztó.

A falutól északra, a Nagy-Duna töltésének közelében található a Vörösrét. A feltöltődött Duna-ágakkal gazdagon behálózott területen a mocsárrétek több védett növényfaja él, mint például a szibériai nőszirom, a széles levelű nőszőfű, a kornistárnics vagy a nyári tőzike. Sok növényfaj tömegesen virít, ilyenek a réti füzény, a sárga nőszirom, a réti margitvirág. Több madárfaj jár táplálkozni a rétre, időnként megjelenik a fekete gólya és a szürke gém is, költ a barna rétihéja, az egerészölyv és a fehér gólya. A töltés mögött botlófüzekkel, telepített nyárasokkal borított területet az áradáskor elárasztó víz a mélyedésekben az év nagy részén megmarad, jó élőhelyet teremtve ezzel a mocsarak jellegzetes állatainak: a mocsári békának, a varangynak, a fürge gyíknak, a vízisiklónak és a rájuk vadászó madaraknak.

A falutól délnyugatra és nyugatra húzódó csatornák között terül el a Körtvélylapos. Fehér fűz, rekettyefűz, fekete nyár, veresgyűrű som kísérte csatornák vízében lebegő és gyökerező hínártársulások színpompás együttesei élnek. Tömegesen virít a védett békaliliom, a Szigetközben eddig csak innen került elő a védett nádi boglárka, gyakori a fehér tündérrózsa, a tavirózsa, a vízi menta, az ágas békabuzogány. A falu központjában horgásztó, a közeli Nagy-Duna sarkantyúi mögött további horgászvizek találhatók.

A Dunát kísérő facsoportokkal díszített mocsárrétek és szélesen zöldellő galériaerdő között a határállomásra vezető út mentén található a győri horgászok paradicsoma és kedvelt kiránduló helye, a Vidra Csárda. A töltésről letérve szép környezetben, 10 hektáros területen lévő gondozott, és gyakran – hetente – telepített két horgásztó között vezet az út a Csárdáig. Napijegyek helyben válthatók.

Nagybajcs Győrtől mintegy 5 km-re északra található. A folyó közelsége elsősorban a halászat fejlődését vonta maga után – a falu régi magja is egy halászfalu jellegzetességeit mutatja. A nagybajcsi lakosság másik ősi tevékenysége az aranymosás volt. A mai római katolikus templom 1869-ben épült, benne egy rendkívül nagy művészi értékű 17. századi Pieta szobor látható.

A békés környezet, a folyóparti táj kellemes üdülési és horgászási lehetőségeket kínál. A Nagy-Duna árvédelmi töltése mellett Vámosszabadi határátkelőtől Nagybajcsig összefüggő ártéri rét, legelő és erdőrész helyezkedik el. A mocsárrétek védett lágyszárú növényei közül a legszebb és a legértékesebb az őszi vérfű.

Nagybajcs fő turisztikai vonzereje tehát a Dunához, illetve a horgászathoz kötődik.

Vének kicsi falu a Szigetközben a Nagy-Duna és Mosoni-Duna találkozásánál. Nemcsak a víz az egyetlen kincse ennek a pici községnek, hanem a helység határában található páratlan látványt nyújtó erdős terület is. 1982-ben az „Aranykert” nevű liget bekerült a Természetvédelmi Törzskönyvbe. Arról nevezetes ez a terület, hogy itt áll 12 db kocsányos tölgyfa, melyet a faluban élők ősei telepítettek. Ezek közül hetet 1896-ban ültettek a honfoglalást irányító hét vezér tiszteletére. A fennmaradó öt tölgyet pedig két év múlva 1898 őszén helyezték el Erzsébet királyné emlékére.

1993-ban felépítették a nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Jurta táborát, mely a falu 900 éves ünnepségén került átadásra a felújított faluházzal együtt.

2003-ban elkészült egy tanösvény és kétnyelvű információs táblák kerültek kihelyezésre.

Kerékpáros kirándulás esetén Győr-Szentivánnál át lehet kelni a réven Véneknél, és innen folytatható a kerékpáros túra. A révház és környéke alkalmas a kikapcsolódásra és pihenésre is, hiszen közvetlenül a Mosoni-Duna partján, füves területen, romantikus környezetben sátorozási lehetőséget talál minden szabadba vágyó. A közelben horgászásra és sportolásra alkalmas terület van.

A Mosoni-Duna-ág mellett található a Somos erdő. Az Alsó-Szigetköz árvizek által gyakran elöntött területén rendhagyó a szárazabb térséget kedvelő tölgy-kőris-szil keményfa ligeterdő. Külön érdekesség a gyertyán előfordulása, de a környéken csak ebben a kis erdőfoltban él a húsos som, az ostorménfa, valamint a bogláros szellőrózsa. Védett fajok a dunai csillagvirág, a nyári tőzike és a ligeti szőlő.

Az erdőből a töltésen túlra átmenve a Mosoni-Duna hullámterébe érkezünk. A folyó partján el lehet sétálni a Torda-szigetig, ahol látható a Győr-Gönyű kikötő. A folyók mentén több horgászhely várja a horgászokat. A halászlé-főző verseny messze földről vonzza a horgászokat és a halászlé szerelmeseit.

Gönyű község a Mosoni-Duna torkolatától a Bakonyérig elterülő Duna menti település, amely nagy hajós múltra tekint vissza. Sok kedvező adottsággal rendelkező község, északon a Duna, délen egy 3200 hektáros erdő (a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet része), keleten a Cuha-Bakonyér határolja.

Számos régészeti emlék került napvilágra itt. A legkorábbi emlékek a neolitikum korából valók (kővéső, kőbuzogány), de itt tártak fel egy műemlék értékű macskaköves utat is (Kossuth L. u.), mely a régi főút volt Budapest és Győr között. Mária Terézia ennek az útnak a közelébe építtette azt a postakocsi állomást, mely Európában már szinte egyedülálló műemlék.

Gönyű ma a Rába-túrák és a Duna-túrák egyik fontos állomása, ahol évente 1500-2000 vízitúrázó köt ki.


Premontrei prépostság, Szent Jakab plébániatemplom Árpás és Mórichida között

A román stílusú templom a XIII. században épült, a magyarországi román kori téglaépítészet egyik ritka példája egyhajós, egyenes szentélyzáródással és két nyugati toronnyal. A domborműdíszes, félköríves timpanonnal ellátott kapuzata a homlokzat legimpozánsabb építészeti eleme.

A templom a török hódoltságig a premontrei rend apátsági temploma volt. A hódoltság alatt elnéptelenedett és romossá vált. 1601-ben II. Rudolf a templomot a nagyszombati klarisszáknak adományozta. 1750 körül részben barokk stílusban építették át. A rendek II. József (1780-1790) általi feloszlatása óta plébániatemplomként működik. A főoltár XVII., a mellékoltárok, a szószék és a keresztelőkút pedig XVIII. századi alkotások.