A Fő téren álló Kecske templom déli oldalához csatlakozó bencés kolostor kapuja vezet a káptalan teremhez, amely imahelyként szolgált, majd temetkezési, végül Loretto kápolna lett.
A terem a hazai kora gótikus egyházépítészet egyik legszebb alkotása. A XIII. századi épületet a XIV-XV. században gótikus stílusban átalakították, festésmaradványai ebből az időszakból származnak. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és a középkori freskók töredékei. A csúcsíves oszlopfőkön a levélornamentikába bújtatott maszkok és állattestű, emberfejű figurák a főbűnöket jelenítik meg, de figyelemre méltók a zárókövek díszítései is.
A terem építészeti értékei mellett a Soproni Múzeum középkori kőszobrászati emlékeit láthatjuk. A díszítések között megtalálható az adományozó Gaissel család kecskés címere is.