A Sopronban élő ferences szerzetesek a város központjában építették fel először kolostorukat, majd 1280 körül templomukat, amely a magyar gótikus építészet egyik legkiemelkedőbb alkotásának bizonyult. A rendet 1787-ben II. József feloszlatta, a Kecske templom a bencések temploma lett. Falai között királynékat és királyt is koronáztak, valamint országgyűlések helyszíne is volt. Jó arányú, finom kiképzésű tornya egyik meghatározó eleme a páratlan szépségű Fő térnek. A templom freskófestőinek, díszítőinek mesterművei, a csúcsíves ablakok, a különleges Kapisztrán-szószék kiemelt értéket képviselnek.
A templom déli oldalához csatlakozó kolostor copf stílusú kapuja vezet a káptalan teremhez, amely imahelyként szolgált, majd temetkezési, végül Loretto kápolna lett.
A Káptalan terem a hazai kora gótikus egyházépítészet egyik legszebb alkotása. A XIII. századi épületet a következő két évszázad során gótikus stílusban átalakították, festésmaradványai ebből az időszakból származnak. A feltárások során napfényre kerültek a csúcsíves oszlopok, a gyámkövek érdekes faragványai és középkori freskó-töredékek. A csúcsíves oszlopfőkön a levélornamentikába bújtatott maszkok és állattestű, emberfejű figurák a főbűnöket jelenítik meg, de figyelemre méltók a zárókövek díszítései is.
A terem építészeti értékei mellett a Soproni Múzeum középkori kőszobrászati emlékeit láthatjuk itt. A díszítések között megtalálható az adományozó Gaissel család kecskés címere is.
Kövessen minket