Vám és áfa szabályok

Vám és áfa szabályok

Az Európai Unión belül utazókra vonatkozó szabályok

A Közösség szabályai biztosítják az áruk szabad mozgását a tagállamok között. Ez azt jelenti, hogy az egyik tagállamból a másik tagállamba történő árubehozatalhoz vagy kivitelhez nem kapcsolódik vámeljárás. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a forgalom ellenőrzésére nincs lehetőség. Ez történhet, szúrópróbaszerűen a magyar vámhatóság mobilegységei által, és tudnunk kell, hogy a legtöbb tagállamban szintén találkozhatunk ilyen mobil egységekkel a közutakon.

Az utazás során magáncélra (személyes használatra, ajándékba) vásárolt nem kereskedelmi jellegű áruk behozatala nincs korlátozva. Alapvetően bármelyik tagállamban vásárolunk is nyílt árusítási üzletben terméket - figyelemmel arra, hogy a forgalmi adót a vásárlás időpontjában a helyszínen megfizetjük - azt szabadon behozhatjuk.

A nem kereskedelmi jellegű árubehozatalnak/kivitelnek azt kell tekinteni, amely alkalmi jellegű, és kizárólag az utas vagy családtagjai személyes használatára, illetve ajándék céljára szánt árucikkekből áll. Nem szolgálat semmiféle kereskedelmi vagy gazdasági célt.

Az Európai Unió irányelveit figyelembe véve a nemzeti szabályozásunk az általános forgalmi adó fizetése tekintetében kivételt tesz az új közlekedési eszközzel. A személygépkocsi vagy motorkerékpár akkor minősül újnak, ha a megszerzés időpontjában legfeljebb 6000 ezer kilométert futott, vagy amelynek első külföldi forgalomba helyezésétől számítva a megszerzés időpontjáig legfeljebb 6 hónap telt el. A természetes személyek által a Közösségből behozott új személygépkocsi után az általános forgalmi adót Magyarországon kell megfizetni. Ezt, valamint a belföldön történő forgalomba helyezés feltételeként fizetendő regisztrációs adót az ügyfél által kezdeményezett eljárás során magyar vámhatóság szabja ki és vételezi be.

Vannak bizonyos termékek, amelyek Közösségen belüli mozgásának különös figyelmet szentelnek a nemzeti szabályozások. Ezek a rendelkezések a Közösség irányelvén alapulva meghatározzák, hogy milyen mennyiségű jövedéki termék tekinthető nem kereskedelmi jellegűnek.

Így általában a

    Dohánytermékek:
        800 szál cigaretta
        200 db szivar, 400 db szivarka,
        1000 gramm fogyasztási dohány


    Alkoholtermékek:
        110 liter sör,
        20 liter köztes alkoholtermék, (likőrök stb.)
        10 liter alkoholtermék,(tömény)
        90 liter bor (ebből pezsgő legfeljebb 60 liter lehet)

mennyiséget meghaladóan minősülnek kereskedelmi jellegűnek.

Mindemellett a felsorolt termékek bevitelét/kivitelét egyes tagállamok ennél szigorúbban is szabályozhatják, így a kellemetlen meglepetés elkerülése érdekében ajánlatos az utazás során érintett országok nagykövetségeinél előzetesen tájékozódni a nemzeti előírásokról.

Ami bennünket magyarokat talán leginkább érinthet, hogy az osztrák szomszédaink 2008. december 31-ig 200 szálban határozták meg azt a cigaretta mennyiséget, mely esetében még nem kell az osztrák adóterheket megfizetnünk. De Ausztrián kívül Németország, Belgium, Dánia, az Egyesült Király, Írország, Svédország és Finnország is csak 200 szál cigaretta bevitelét engedélyezi a nemzeti adóik megfizetése nélkül.

Mindebből látható, hogy az Európa Unión belüli szabad árumozgás biztosítása mellett is bizonyos termékekhez kapcsolódóan fennállhatnak olyan korlátozó rendelkezések, vagy egyéb előírások, melyekre figyelemmel kell lennünk.

Élelmiszer

Az utazásunk idejére összekészített élelmiszer csomagba továbbra sem ajánlatos nyers húst, házi készítésű hentesárut, tejterméket (könnyen romlandó élelmiszert) tenni, hiszen ezek bevitelét szinte minden ország tiltja. Bármikor lehetnek továbbá olyan termékek, melyek - az utóbbi időkben is előfordult különböző állatok által terjesztett betegségek megakadályozása érdekében - ideiglenesen un. beviteli/kiviteli tiltó listára kerülnek. Érdemes tehát az utazás előtt az aktuális szabályokról érdeklődni.

Gyógyszerek, orvosi ellátás

Amennyiben olyan betegségben szenvedünk, mely folyamatos gyógyszeres kezelést igényel, tájékozódjunk arról, hogy az utazás során meglátogatott országban a szükséges gyógyszer törzskönyvezett és az ottani gyógyszertárakban beszerezhető-e.

Nyaralásunk, utazásunk során sajnos előfordulhat, hogy orvosi, esetleg kórházi ellátásra szorulunk. Ezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy az Európai Unió országaiban ugyanolyan feltételekkel részesülhetünk gyógykezelésben, mint az adott ország állampolgárai. A jogosultságunkat legtöbb esetben elegendő az úti okmányunkkal igazolni, azonban nem árt, ha az utazás megkezdése előtt beszerezzük, az un. E111 formanyomtatványt. (A nyomtatványhoz a betegbiztosítási irodában, vagy a helyi társadalombiztosítási szervnél lehet hozzájutni.)

Természetesen minden ország egyénileg szabályozza, hogy milyen orvosi ellátás minősül közegészségügyi ellátásnak. Mindezek ismeretében nem árt, ha a kapott számlákat és receptet megőrizzük, hiszen ha a kezelésért fizetnünk kell, azt csak utólagosan igényelhetjük vissza.

Háziállatok

Amennyiben az utas a házi kedvencekkel (kutya, macska, házigörény) kívánja átlépni a vámhatárt, un. Állatútlevéllel (pet passport) köteles rendelkezni. Ez megköveteli az állatok állandó jelölését (tetoválás vagy mikrochip formájában). Mindezek miatt utazás előtt mindenképpen javasolt megkeresni a lakóhely szerint illetékes állatorvost.

Kulturális javak

A kulturális javaknak egy másik tagállamba történő kiviteléhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által kiállított engedély szükséges. Az ilyen jellegű tárgyak csak kijelölt határátkelő helyeken vihetők külföldre: Szlovénia; Rédics, Ausztria; Rábafüzes, Hegyeshalom, Szlovákia; Rajka, Vámosszabadi, Balassagyarmat, Sátoraljaújhely, Ukrajna; Záhony, Románia; Nagylak, Ártánd, Gyula, Szerbia; Röszke, Kelebia, Horvátország; Letenye, Murakeresztúr Légi forgalom; Repülőtéri 1. sz. Vámhivatal (Ferihegy).

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével vihetők csak ki az 50 évesnél régebbi, vagy a védetté nyilvánított, illetve muzeális intézmények és levéltárak nyilvántartásában szereplő kulturális javak. Ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy a külföldre vinni szánt tárgy az engedély köteles kulturális javak körébe tartozik-e, ajánlatos az illetékes közgyűjtemény intézményét megkeresni. Így például egy magyarországi eredetű képzőművészeti alkotás esetében ez az illetékes intézmény a Magyar Nemzeti Galéria.